A Napnál ötmilliárdszor fényesebb szupernóvára bukkantak
A NASA Hubble űrtávcsöve segítségével minden idők egyik legfényesebb szupernóva-jelenségét fedezték fel az asztronómusok nemrég.
Pictured here is the captivating galaxy NGC 2525. Located nearly 70 million light-years from Earth, this galaxy is part of the constellation of Puppis in the southern hemisphere. Together with the Carina and the Vela constellations, it makes up an image of the Argo from ancient greek mythology. Another kind of monster, a supermassive black hole, lurks at the centre of NGC 2525. Nearly every galaxy contains a supermassive black hole, which can range in mass from hundreds of thousands to billions of times the mass of the Sun. Hubble has captured a series of images of NGC2525 as part of one of its major investigations; measuring the expansion rate of the Universe, which can help answer fundamental questions about our Universe’s very nature. ESA/Hubble has now published a unique time-lapse of this galaxy and it’s fading supernova.
A NASA Hubble űrtávcsöve segítségével minden idők egyik legfényesebb szupernóva-jelenségét fedezték fel az asztronómusok nemrég.
Az amerikai űrhivatal legfrissebb jelentése szerint a robbanás akkora erővel bírt, amit mindez idáig ritkán tapasztaltak a csillagászok. Az esemény az NGC 2525 nevű galaxisban történt, amely 70 millió fényév távolságra található a Földtől.
Az SN 2018gv névre keresztelt szupernóvát egy japán amatőr asztronómus, Koicsi Itagaki fedezte fel még 2018-ban. Miután Itagaki a NASA tudomására juttatta a szupernóvával kapcsolatos megfigyelését, az űrügynökség szakemberei a Hubble űrteleszkóppal tüzetesebben megvizsgálták a szóban forgó objektumot.
A jelenségről egy pazar videót is készítettek, amelyen egy évnyi felvételeket rögzítettek – a többszörösen felgyorsított mozgóképen megcsodálhatjuk, miként válhat önmaga martalékává egy csillag.
„Az ehhez hasonló szupernóvák eredetileg egy kiégett, bináris rendszerben lévő fehér törpétől eredeztethetőek, amely tárcsillagától vonja el az akkréciós anyagokat. Amikor a fehér törpe eléri a kritikus tömegét, a magja elég forró lesz ahhoz, hogy beindítsa a nukleáris fúziós folyamatokat, így lényegében egy gigantikus atombombává válik.”
olvasható a NASA közleményében.
Az űrhivatal asztrofizikusai kiemelték, hogy egy ilyen robbanás során a termonukleáris energiák következtében a fehér törpék szinte darabjaira hullanak, a visszamaradt anyagok pedig évmilliók alatt szétszóródhatnak a kozmoszban.
Az SN 2018gv-nek köszönhetően a csillagászok pontos méréseket végezhetnek az univerzum tágulásáról, illetve jobban megérthetik a világűr fizikai tulajdonságainak változását.
„A szupernóvák azon kívül, hogy a világegyetem tűzijátékai, komoly mérföldkőnek számítanak távolságmérés szempontjából. A csillagrobbanásoknak hála kiszámolhatjuk, milyen sebességgel távolodnak egymástól a galaxisok, ezáltal precízebben megbecsülhetjük a kozmosz tágulását.”
írták a NASA tudósai.
