A klímaszakértőket is meglepte a Föld jégrétegeinek rohamos olvadása
A grönlandi és az antarktiszi jégmezőkben annyi fagyott víz található, hogy az óceánok szintjét akár 65 méterrel megemelhetné, ezzel pedig még az ENSZ jóslatait is felülmúlná, így drasztikus változások történhetnének a Föld partvidéki településein.
A grönlandi és az antarktiszi jégmezőkben annyi fagyott víz található, hogy az óceánok szintjét akár 65 méterrel megemelhetné, ezzel pedig még az ENSZ jóslatait is felülmúlná, így drasztikus változások történhetnének a Föld partvidéki településein.
A 2007 és 2017 között elolvadt jég mennyisége szinte tökéletesen illeszkedik a Kormányközi Klímaváltozási Panel (IPCC) legextrémebb becslésével, amelynek értelmében 2100-ra mintegy 40 centiméterrel nőhet meg a globális tengervízszint.
Egy ekkora növekménynek világméretű következményei lennének, ugyanis emberek százmillióinak kellene elhagynia jelenlegi otthonát az áradások miatt, mivel egyes nagyvárosok lényegében víz alá kerülhetnének.
A megfigyelések olyannyira lesújtóak, hogy az IPCC-nek egy új modellt szükséges felállítania, amiben még a mostaninál is súlyosabb forgatókönyvet vázolhatnak fel, miszerint Grönland és Antarktisz jégrétege az üvegházhatás által tovább emelheti század végére a vízszintet – számolt be róla az AFP hírügynökségre hivatkozva a The Straits Times lap.
Minden egyes méternyi vízszintemelkedéssel 70 millió dollárt kellene költeni évente gátak építésére, melyekkel visszatarthatnák az áradásokat, nem beszélve arról, hogy legalább 50 millió embernek lenne muszáj új otthon után néznie, mivel otthonukat egészen biztosan ellepné a víz.
A jég olvadásának modelljei egyébként tökéletesen tükrözik a globális felmelegedés hosszú távú hatásait, hiszen tisztán kivehetőek belőlük például a pólusokon történő hőmérséklet-emelkedések, illetve a Föld egészének éghajlati változásai.
Tavaly egyedül Grönlandon több mint 532 milliárd tonna jég olvadt el – ez körülbelül annyi plusz vízmennyiséget jelent az Atlanti-óceánban, mintha másodpercenként hat olimpiai uszodával nőne meg a tengerek térfogata.
A The Cryosphere tudományos lapban múlt hónapban megjelent tanulmányból megtudhattuk, hogy a Föld teljes jégmennyisége – beleértve a gleccsereket, az arktikus jégsapkát és mindkét jégréteget – majdnem 28 ezer milliárd tonnával csökkent 1994 és 2017 között, ami szinte emberi ésszel felfoghatatlanul hatalmas érték.