Sokan azt gondolják, ahogy megérkezik a nyár, a koronavírus is visszavonulót fúj, hogy mi nyugodtan nyaralhassunk, és kiélvezhessük a napsütést, de ez sajnos egyáltalán nem így van. Bár némi igazság van benne, ugyanis a tapasztalatok alapján a koronavírus nyáron kevésbé gyors ütemben terjed, s bár hiába csak egy kisebb fertőzési láncolaton keresztül terjed, mindez megalapozza az ősszel bekövetkező új fertőzéses esetszámok alakulását.

Még mindig rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen fertőzött is visszafordíthatatlan károkat képes okozni akár globális szinten is: a szuperterjesztés tökéletes példája egy üzleti konferencia, ahol bár csak egyetlen ember fertőzött, az összes jelenlévőnek képes átadni a fertőzést, akivel huzamosabb ideig egy légtérben tartózkodik. Innentől pedig talán nem is kell tovább magyarázni a vírus további terjedését, hiszen a fertőzött megfertőz másokat, akik otthon átadják a fertőzést családtagjaiknak, akik ezt követően munkába, iskolába, vagy éppen rendezvényre mennek, és kész is a baj.

A járvány elleni védekezés egyik leghatékonyabb formája az oltás, ugyanis a koronavírus-fertőzés ellen kifejlesztett oltóanyagok többsége igen jelentős mértékben képes védelmet nyújtani a vírussal szemben. A védettség természetesen nem 100 százalékos, de mindezt jól tudjuk, hiszen a gyártók többnyire minden kutatási eredményt nyilvánosságra hoznak, mely nem csupán a tájékozódás miatt elengedhetetlen, de egyes esetekben az oltási hajlandóságon is sokat javíthat.

A vakcinák használata tehát egyértelműen létfontosságú, de azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az új variánsok megjelenésével egyre nagyobb energiát kellene fektetnünk az újabb és újabb vakcina-kombinációk kifejlesztésére, míg végül olyan sok variáns terjedhet a világban, melyek elleni oltóanyagok fejlesztésével már nem lennénk képesek utolérni magunkat.

Nem elhanyagolható a tény, hogy tavaly nyáron is szinte egy emberként lélegeztünk fel a jó idő beköszöntével, s nagy valószínűséggel ez a harmadik hullám tetőzése után sem lesz másképp. Idén nyáron azonban némiképp árnyaltabb lesz a helyzet a tavalyihoz képest: folyamatban vannak a tömeges oltások, melyek jó ütemben haladnak ugyan, de még mindig relatíve alacsony az oltási hajlandóság, a jó idő beköszöntével pedig egyre csak csökkenni fog.

A kérdés tehát az, hogy képesek leszünk-e fegyelmezetten, a járványügyi előírások maradéktalan betartásával létezni nyáron, vagy sem. Mindez azért is égető, mert bár az oltások folyamatban vannak, mivel nem mindenki fogja kérni a koronavírus elleni oltóanyagokat, ősszel valószínűleg nem is beszélhetünk majd átoltottságról, vagy nyájimmunitásról. A katasztrófa elkerülése érdekében ezért előre kell gondolkodunk, és fel kell készülnünk arra az eshetőségre, hogy nyáron valamelyest ugyan csökkenni fog a vírus terjedésének mértéke, az idő múlásával újabb variánsok megjelenésével is kalkulálnunk kell, s amennyiben egy újabb hullám robban be ősszel, sokkal nehezebb dolgunk lesz az új variánsok fertőzőképessége miatt.

A fentiek természetesen nem csak Magyarországra érvényesek, ez a forgatókönyv szinte bármelyik másik, koronavírus-fertőzéssel sújtott országra is érvényes lehet. Ha végrehajtói szinten vizsgálnák a lehetséges végkimeneteleket, érdemes lenne szemügyre venni a járvány megfékezésében sikeresen teljesítő országok gyakorlatát, akik transzparens és valós adatokon alapuló, informatív kommunikációt folytattak; nagy kapacitású és kiváló egészségügyi erőforrásokkal dolgoztak, egy hatékony járványkezelés keretein belül, melyben rááldozták a szükséges pénzt, és a legkiválóbb szakemberek segítségét kérték a járvány megfékezéséhez.

Kemenesi Gábor, biológus, víruskutató a Portfolión közzétett írásában úgy fogalmaz, „szakemberként nem illik jósolni”, azonban óvatos középtávú jövőképet már jósolhatunk a jelenlegi helyzet alapján: fel kell készülnünk arra, hogy ha a hazai helyzet masszív javulásnak is indul, az alacsonyabb jövedelmű országok rendkívül lassú oltási programja miatt újabb és újabb variánsok indulhatnak útjukra, a nyári nemzetközi utazásokkal pedig a világ bármely pontjára eljuthatnak majd.

A víruskutató felhívja a figyelmet egy olyan jelenségre is, melyről sokan megfeledkeznek a koronavírus-járvány tombolása közben: a „kimaradt megbetegedések visszatérésére”, vagyis például az ilyenkor szokványos éves influenzavírus általános terjedésére, mely a koronavírus-járvány alatt jóformán elmaradt. Mindez azért is lényeges, mert a „szezonális vakcinák komponenseit meghatározó jelzőrendszerre ezúttal nem hagyatkozhatunk”, és az évi rendszeres átfertőződés is kimarad a képletből.

Mindezek fényében tehát a legfontosabb, hogy a lehető legtöbbet megtegyük magunkért, és embertársainkért, a jelenlegi lehetőségek közül ilyen a távolságtartás, a maszkhasználat, valamint a rendszeres és alapos fertőtlenítés, mely szabályok betartásával sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. A koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések által sújtott ágazatok számára pedig financiális szempontból ugyan a mielőbbi nyitás lenne a legjobb, mégis óvatossággal kell kezelni a nyitást, hiszen a nem megfelelő időben meghozott döntések könnyedén katasztrófába torkollhatnak. Éppen ezért végrehajtói szinten szükséges elemezni a lehetőségeket és a kockázatokat, és végül egy olyan döntést hozni, mellyel a járvány további terjedését csökkenthetjük, emellett a vírus sújtotta ágazatoknak segítséget nyújtunk a bajban.