A férfiak spermiumszámának romlása nagyobb gond, mint a klímaváltozás
Termékenységi válsághoz vezethet az egyre csökkenő hímivarsejtszám a világ egyik legelismertebb epidemiológus szakembere szerint.
Shanna Swam, a New York-i Mount Sinai Icahn Orvosi Egyetemének környezetvédelmi és reproduktív epidemiológusa legújabb könyvében felhívta a figyelmet a férfiak fertilitási problémáira, amelyek súlyosabb következményekkel járhatnak, mint a globális felmelegedés és a klímaváltozás.
A nyugati országokban 1973 és 2011 között 59 százalékkal esett vissza a férfiak spermaszáma, ami Swan szerint elkeserítő adat. A szakember hozzátette, ha minden az előzetes becslések alapján folytatódik tovább, és a tendencia nem mutat javulást, 2045-re a hímivarsejtek átlagos számának mediánja elérheti a nullát – tudósított a The Guardian.
Swan és szerzőtársa, Stacey Colino arról írtak, hogy az életmódbeli változások, valamint a különféle kémiai anyagoknak való kitettség jelentősen befolyásolják a szexuális fejlődési folyamatokat, ezzel együtt pedig a termékenységet is, mindezekből kifolyólag az Homo sapiens sapiens hamarosan veszélyeztetett fajjá válhat.
„Öt tényezőből mindössze egynek kell megfelelni, ha egy fajt veszélyeztetetté szeretnénk nyilvánítani. Nos, az emberek ezekből a kritériumokból legalább hármat teljesítenek.”
Swam hangsúlyozta, ahhoz, hogy javítsunk a helyzeten, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a káros anyagokat, ezáltal megvédhetjük nemcsak saját életünket, hanem a bolygó jövőjét is.
A globális fertilitási ráta egy nőre kivetítve 1964 és 2018 között 5,06 megszületett csecsemőről 2,4-re zuhant vissza, az országok többségében pedig 2,1 alá csökkent az érték, amely alapján képtelenség fenntartani a populációt.
A fogamzásgátláson, a kulturális különbségeken és a gyermektartás költségeinek problémakörén kívül biológiai okok, úgymint az elvetélés növekedő tendenciája, valamint a fiúk és lányok nemi szerveinek abnormalitásai és a pubertáskor zavarai egyaránt hozzájárultak a lesújtó adatokhoz.
