A világon 16 másodpercenként történik egy halvaszületés – a koronavírus-járvány csak ronthat a helyzeten
Az ENSZ csütörtökön közzétett jelentéséből megtudhattuk, hogy a COVID-19 pandémia következtében 2020-ban 200 ezerrel több halvaszületést regisztrálhatnak, ami sokkoló az elmúlt években tapasztalt javuláshoz képest.
Az ENSZ csütörtökön közzétett jelentéséből megtudhattuk, hogy a COVID-19 pandémia következtében 2020-ban 200 ezerrel több halvaszületést regisztrálhatnak, ami sokkoló az elmúlt években tapasztalt javuláshoz képest.
A halvaszületések 84 százaléka alacsony és közepes bevétellel rendelkező országokban történik, ami azt jelenti, hogy alapvető és szakszerű szülés előtti terhességi tanácsadással csecsemők életeinek ezreit menthetnék meg évente – számolt be róla az AlJazeera.
Az UNICEF ügyvezető igazgatója, Henrietta Fore elmondta, a magzat terhesség alatti elvesztése óriási tragédia a családnak, amit sokszor csendben viselnek, és súlyos mentális problémákat okozhatnak a hozzátartozóknak:
„Egy ártatlan élet elvesztésén kívül pszichológiai és pénzügyi negatív hatásai is vannak a halvaszületésnek nemcsak a nőkre, hanem a családjukra és a közösségükre nézve is. Ezeknek az édesanyáknak nem szabadna szenvedniük, segíteni kell rajtuk.”
2019-ben a 28 hetesnél idősebb magzatok halvaszületésének háromnegyede a szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsiában történt. A jelentésben a szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy a koronavírus-járvánnyal 200 ezerrel emelkedhet ez a szomorú érték.
Mark Hereward, a UNICEF adatelemzésekért felelős társigazgatója az AFP hírügynökségnek adott interjúban közölte, a fejlődő országok többségében a magzatok és a csecsemők akkor is szenvedhetnek a COVID-19 okozta tünetekben, ha az anyjuk el sem kapta a fertőzést.
„A globális gazdasági és egészségügyi válság miatt egyre súlyosabb a helyzet. Az ellátórendszerek akadozása arra kényszerítette az orvosokat és ápolókat, hogy felhagyjanak a munkájukkal, mások pedig egyszerűen félnek elmenni a kórházakba.” – tette hozzá Hereward.
Nem csupán a bábák, a nővérek és az orvosok prevenciós és tanácsadói szerepének hiánya jelent komoly gondokat, hanem az édesanyák szociális körülményei és a társadalomban elfoglalt helyük is közrejátszhat a halvaszületések megemelkedett arányához.
Amíg Nepálban például a kisebbségi kaszthoz tartozó nőknél 60 százalékkal nagyobb az esélye a halvaszületésnek a magasabb ranghoz viszonyítva, addig a kanadai eszkimó törzseknél majdnem háromszor nagyobb a magzatok elhalálozásának aránya a teljes populációhoz képest.
