A Facebookon árulják az Amazonas-esőerdő egyes részeit, ez ellen pedig nem is tesznek semmit
Vérlázító felfedezést tett a BBC, mely szerint a Facebookon árulják Föld tüdejének számító Amazonas-esőerdő egyes brazil részeit, természetesen illegálisan.
Hatalmas problémát okoz Brazília és ezzel együtt a világ számára is, hogy jelentős mértékben megnövekedett az erdőirtás mértéke az Amazonasban, részben köszönhetően Jair Bolsonaro politikájának, amely a gazdasági és azon belül mezőgazdasági érdekeket priorizálja a környezetvédelem felett.
Ez precedens nélküli természetkárosításhoz vezetett, és mint a BBC oknyomozásából kiderült, ennél szomorúbb és szürreálisabb eseményekhez is: vannak ugyanis olyanok, akik konkrétan a Facebookon hirdetik az Amazonas bizonyos részeit, pénzért cserébe. Vannak ezek között olyan területek is, amelyek védettnek minősülnek vagy őslakosok által elfoglalt területek.
Lényegében bárki fellelheti a hirdetéseket a médiafelületen, elegendő csak az „erdő”, az „őshonos dzsungel” vagy a „faáru” kifejezések portugál megfelelőjét beírni a Facebook Markeplace keresőjébe, és már ki is lehet választani az Amazonas részeit. Egyes hirdetésekben még műholdas felvételek és pontos GPS koordináták is meg lettek adva az illegális bitorolt földekre vonatkozóan.
Néhány eladó ráadásul nyíltan beismeri, hogy még csak a megfelelő jogcímet igazoló dokumentummal sem rendelkeznek ahhoz, hogy földtulajdonosnak lehessen tekinteni őket a brazil polgári jog értelmében. Ezt az illegális tevékenységet viszont nagymértékben táplálja, hogy Brazíliában egyre nagyobb mértéket ölt a marhatenyésztés, melyhez a kivágott erdőkkel nyert földterületeket használják.
A Facebookon fellelhető hirdetések között vannak egészen nagyméretű erdőrészek is, amelyek akár 1000 futballpálya méretűek is lehetnek. Mint a cég mondta, ők készen állnak a helyi hatóságokkal együttműködni, de önállóan nem tesznek semmit a hirdetések ellen, amennyiben azok a helyi törvényeknek megfelelnek.
A helyi őslakos közösségek vezetője arra sürgetik a tech céget, hogy tegyenek ők valamit, mivel a kormány nem hajlandó tenni a földfoglalókkal szemben semmit. Mint a Kanindé nevű környezetvédelmi szervezet vezetője is elmondta, ez a jelenség megmutatja azt a pofátlanságot, ami a Bolsonaro-kormány politikája miatt alakult ki.
Az Amazonas módszeres irtása tízéves csúcsokon jár, és a Facebook gyakorlatilag a fő kereskedelmi központja lett az erdőrészek árusításának. Fabricio Guimaraes is pont ilyen eladó, akit a BBC-nek sikerült rejtett kamerával követni, hogy nagyobb betekintést lehessen szerezni a Facebook-árusok életébe.
„Gyakorlatilag nulla a valószínűsége, hogy az állam ide megfigyelőket küld” – mondta, miközben egy olyan részen sétált, ami valaha esőerdő volt, amit már porig égetett. A földterületet már sikerült törvénytelen eszközökkel megtisztítani a fáktól, és már készen áll mezőgazdasági használatra, ezért az eredeti árat megtriplázta, és már 35 000 dollárt (körülbelül 10 millió forint) kér érte.
A legvisszataszítóbb az egészben, hogy Fabricio még csak nem is szorul rá ennyire a pénzre, és még csak nem is dolgozik a mezőgazdaságban. A BBC is megjegyzi, hogy egy átlagos, középosztálybeli állás rendelkezik, méghozzá egy nagyvárosban, az esőerdőre mintegy befektetési lehetőségként tekintett.
A legtöbb hirdetést egyébként Rondonia államból adták fel, mely még brazil viszonylatban is hírhedt az erdőirtás területén. A BBC-nek sikerült titkos találkozót szerveznie négy eladóval, ugyanis sikerült elhitetni velük, hogy ők egy nagyon vagyonos befektetőnek a jogi képviselői, és a földterületről tárgyalnának.
Az egyik férfi, Alvim Souza Alves például egy olyan területet árusít körülbelül 6 millió forint ellenében, ahol körülbelül 200 őshonos, Uru Eu Wau Wau törzshöz tartozó ember él, rajtuk kívül pedig legalább öt olyan törzs, amely a külvilággal még nem lépett kontaktusba. Alves azonban azt mondta, nem kell emiatt aggódni:
„Itt aztán nem laknak indiánok. Körülbelül 50 kilométerre élnek attól, ahol a földem van. Azt viszont nem állítom, hogy alkalom adtán nem fognak a földterületen járkálni”
A BBC megmutatta a Facebook-hirdetést az Uru Eu Wau Wau törzs vezetőjének, melynek kapcsán elmondta, hogy a közösség számára ez egy nagyon fontos földterület, hiszen vadászatra, halászatra és gyümölcsök gyűjtésére. Arra kérte a közösségi médiaplatformot, hogy azonnal cselekedjen:
„Ezekben semmi tisztelet nincsen. Nem ismerem ezeket az embereket. Szerintem az a céljuk, hogy az őshonos földekről kiirtsák az erdőket, és mindent, ami jelenleg még állva van. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a céljuk az életünk kiirtása”
Egy másik tényező, amely jelentősen befolyásolja az illegális földpiacot, az úgynevezett „kegyelem vélelme”. Ez egy bevett gyakorlat, mely szerint előbb kiirtják az erdőt az érintett védett státuszú földterületről, majd elkezdenek lobbizni a kormánynál, hogy oldja fel a védettséget, arra alapozva, hogy már többé amúgy sem szolgálja eredeti célját.
Amennyiben a földfoglalók sikerrel járnak a lobbinak köszönhetően, akkor a kormánytól meg tudják vásárolni a földterületet, mivel a védettségi státusz feloldása egyben forgalomképességet is keletkeztet. Ezáltal lényegében jogszerűvé mossák a jogszerűtlenségüket, hogy mindenféle engedély nélkül irtottak erdőt.
Alves elmondása szerint hacsak nem dönt úgy a Bolsonaro-kormány, hogy véget vet ennek a gyakorlatnak, akkor valószínű soha nem lesz ebben változás. A BBC oknyomozó stábja Alves segítségével pedig találkozni tudok azokkal, akik a fő mozgatórugói ennek az egész folyamatnak.
A férfin keresztül például sikerült a Curupira Association nevű szervezet vezetőjével találkozni, akit a brazil rendőrség az egyik legnagyobb illegális földfoglalóként tart számon, főként az őshonos földek foglalása területén.
Alves és a szervezet vezetője pedig elmondták, hogy vannak bizonyos magas rangú politikai kapcsolataik, akinek segítségével a kormánnyal is találkozókat tudnak szervezni, elsősorban Brazíliavárosban. Elmondásuk szerint a legfőbb szövetségük Colonel Chrisóstomo, a Szociálliberális Párt kongresszusi tagja, amely pártnak Jair Bolsonaro maga is tagja egészen 2019-ig.
A BBC felkereste Chrisóstomot az eset kapcsán, aki ugyan beismerte, hogy segített különböző találkozókat megszervezni, de azt tagadta, hogy bármi tudomása lenne a földfoglalásokról. „Nem mondták el ezt nekem. Ha tényleg földet foglaltak, akkor többé nem élvezik a támogatásomat” – nyilatkozta.
Ricardo Salles, brazil környezetvédelmi miniszter a BBC megkeresésére annyit mondott, hogy Jair Bolsonaro kormánya zéró toleranciát tanúsít a bűncselekményekkel szemben, beleértve a környezetvédelmi bűntetteket. Hozzátette: a járvány miatt csökkenteni kellett a szövetségi megfigyelők számát, ám az államokon szerinte legalább akkora felelősség van ezen a téren.
„Idén a kormány létrehozta a Verde Brasil 2 nevű hadműveletet, melynek célja az illegális erdőirtás, az illegális tűzgyújtások felszámolása, és mely egyesíti a szövetségi és az állami kormányok erejét” – tette hozzá.
Raphael Bevilaquia, Rondonia államban tevékenykedő szövetségi ügyész viszont úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány alatt rengeteget romlott a helyzet az erdőirtás terén. Mint mondta, a helyzet teljes mértékben kétségbeejtő, és olyan érzése van, mintha a végrehajtó hatalom konkrétan ellenük játszana.
A Facebook a maga részéről pedig csak mossa kezeit, hogy a helyzet túl komplex, hogy egyedül meg tudják oldani. Ezek szerint az Amazonas irtásának ügye nem elég ok ahhoz, hogy a közösségi médiaóriás letiltsa az illegális földekkel való kereskedelmet.
