A magyar kismama története, akin a koronavírus miatt sürgősségi császármetszést hajtottak végre
Mintegy hetven nap után hagyhatta el a Semmelweis Egyetem klinikáit és ezzel megkezdődhetett a rehabilitációja annak a 34 éves kismamának, akinél a COVID-19-fertőzés szövődményei miatt sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani.
Mintegy hetven nap után hagyhatta el a Semmelweis Egyetem klinikáit és ezzel megkezdődhetett a rehabilitációja annak a 34 éves kismamának, akinél a COVID-19-fertőzés szövődményei miatt sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani.
A Semmelweis Egyetem a hírei között egy különleges történetről számolt be, aminek a főszereplője a fentebb említett 34 éves kismama, akinél tavaly november 11-án állapították meg a koronavírus-fertőzést.
A betegség szövődményei miatt sürgősségi császármetszést hajtottak végre rajta az orvosok. A terhesség 34. hetében járt ekkor, és az is kiderült, hogy többszörös műtéten esett át, valamint „műtüdő”, azaz ECMO-kezelésben részesült.
Jó hír, hogy a koraszülött kislány szintén jól van, miután a lehető legjobb kezekbe kerültek. Szilvia ellátásában a Semmelweis Egyetem három klinikája vett részt: az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás, a Szülészeti és Nőgyógyászati, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika.
A kismama november 15-én került az egyetemre, miután a koronavírus okozta súlyos tüdőgyulladás és a magzat életét is veszélyeztető oxigénhiányos állapot alakult ki. Az orvosok gyors döntést hoztak, és sürgősségi császármetszést hajtottak végre, amivel megmentették a magzat életét.
Egy nap alatt két új vakcinát is engedélyeztek a magyar hatóságokFontos
Azóta a beteg általános állapota stabilizálódott, és öt nappal később megszüntethették a gépi lélegeztetést, amit azonban 24 órával később, a tüdő kiújuló funkciózavara miatt ismételten el kellett indítani.
A speciális, hasra fordított pozícióban alkalmazott gépi lélegeztetés ellenére a beteg – a koronavírus szövődményeként kialakult – globális légzészavarát nem sikerült stabilizálni, így fennállt a veszélye, hogy rövid idő alatt kritikus oxigénhiányos állapot alakulhat ki nála. – olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán.
November 21-én kezdték meg az ECMO-kezelést, vagyis egy, a betegágy mellett elhelyezett „műtüdő” segítségével helyettesítették a kismama tüdőkapacitásának jelentős részét. Az elmúlt 8 esztendőben eddig összesen 300 esetben alkalmazták ezt az egészségügyi módszert olyan betegeknél, akiknél a keringési és légzészavar együttesén a hagyományos gépi lélegeztetéssel nem lehetett segíteni.
Szilvia állapotát az ECMO programnak és a komplex intenzív terápiás ellátásnak köszönhetően sikerült stabilizálni, a tüdő helyettesítésére beállított ECMO-támogatásról fokozatosan „szoktatták le” kezelőorvosai a beteget, míg december 18-án végleg sikerült eltávolítani az eszközt, majd a betegnek – szintén a komplex és fokozatos terápiának köszönhetően – 2021. január 8-tól már a gépi lélegeztetésre sem volt szüksége.
A beteg izomereje, általános állapota és közérzete is folyamatos javulást mutatott, miközben felépült a koronavírus-betegségéből. Összesen 69 napon át részesült intenzív kezelésben, és az eddigi információk szerint ez volt az első sikeres „műtüdő kezelés” Közép-Európában egy koronavírus okozta tüdőgyulladás terápiája során. Nemzetközi statisztikák szerint is ritka, hogy várandósoknál ilyen súlyos lefolyása lesz a COVID-19 fertőzésnek, a betegség európai és amerikai megjelenése óta, alig néhány esetet regisztráltak csak.
