Egy nap alatt két új vakcinát is engedélyeztek a magyar hatóságok
Röviddel azt követően, hogy az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina is megkapta a zöld lámpát, a magyar hatóságok engedélyezték a brit Oxfordi Egyetem-AstraZeneca közös vakcináját is.
Newcastle, 2021. január 11.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyag érkezik, a háttérben sorban állnak az emberek az angliai Newcastle oltóközpontja elõtt 2021. január 11-én. Ez a hét új oltóközpont egyike, amelyek ezen a napon nyíltak meg Angliában a vakcinák tömeges beadására. A felirat arra figyelmeztet, hogy csak elõzetes jelentkezés alapján fogadják a pácienseket.
MTI/AP/Scott Heppell
Röviddel azt követően, hogy az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina is megkapta a zöld lámpát, a magyar hatóságok engedélyezték a brit Oxfordi Egyetem-AstraZeneca közös vakcináját is.
Mint arról mi is beszámoltunk, Magyarország jóváhagyta a világ legelső regisztrált vakcináját, az orosz Gamaleya Intézet által fejlesztett Szputnyik V-t. Az oltóanyagot még augusztusban hagyták jóvá az orosz hatóságok, nem kis vitát előidézve, mivel akkor még nem esett át a vakcina a legfontosabb, harmadik, tömeges kísérleti fázison.
A Szputnyik hatékonysága kapcsán is vannak kérdések, ugyanis a nyugati világ szakértői egyelőre szkeptikusan fogadták, hogy valóban 98%-os lenne az oltóanyag. Még szkeptikusabb volt a fogadtatás a következő orosz bejelentésre, hogy az EpiVacCorona nevű vakcinájuk 100%-os hatékonyságot mutatott a tesztek során.
Az Origo tudósítása mentén pedig az MTI most arról számolt be, hogy a mai nap során egy másik vakcinát is engedélyeztek a magyar hatóságok, méghozzá a brit Oxfordi Egyetem és a szintén brit AstraZeneca nevű gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcináját, így az Európai Unióban Magyarországon indul el először az oltás a brit oltóanyaggal.
A cikkben kifejtették, hogy az Oxford-AstraZeneca vakcinával már Nagy-Britanniában oltanak, az EU-s gyógyszerészeti hatóságok azonban csak a hónap végén engedélyezhetik. Megjegyzik: a brit oltóanyag olcsóbb és a szállítása is jóval egyszerűbb, mint a Pfizer-BioNTech vakcinának, amelyet mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni a szállítás alatt végig, míg a brit oltóanyagot elé egyszerű hűtőben is.
Az AstraZeneca oltásából már 2020 végéig 200 millió adagot gyártottak, a mennyiség azóta tovább nőtt, a tervek szerint az engedélyek birtokában havonta akár 200 millió adagot tudnak előállítani.
“A vakcina egy biztonságos, ismert módszeren alapszik: csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírussal jutattják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe, amely azonosítja, és antitesteket fejleszt ellene” – olvasható a cikkben, amelyben megjegyezték: az AstraZeneca a malária ellen például már fejlesztett egy másik hasonló, csimpánz-adenovírus-vektorra épülő vakcinát, és az nagyon jó eredményeket ért el.
