Vadonatúj módszerrel hasznosítható újra a világ leggyakrabban alkalmazott műanyaga
A petrolkémiai ipar minden éven 88 millió tonnányi polietilént állít elő, melynek reciklációja komoly fejtörést okoz nemcsak a cégeknek, hanem a környezetvédőknek egyaránt.
A petrolkémiai ipar minden éven 88 millió tonnányi polietilént állít elő, melynek újrahasznosítása komoly fejtörést okoz nemcsak a cégeknek, hanem a környezetvédőknek egyaránt.
A mindennapi életben számtalan alkalommal találkozhatunk polietilénből készült termékekkel, legyen szó az élelmiszerek csomagolásairól, a műanyag zacskókról, az elektromos kábelekről, vagy éppen a csővezetékekről.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a műanyagtípust nehéz újrahasznosítani, ezért általában szemétlerakókba, rosszabb esetben óceánok és tengerek vizébe kerülhetnek, majd a bomlásuk során keletkező mérgező gőzökkel szennyezik a környezetünket.
A Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból megtudhattuk, hogy a kutatók rájöttek, miként gyorsítsák fel ezeket a folyamatokat. A polietilén részecskéket úgynevezett alkilaromás molekulákra bontották, amelyeket főként hűtőfolyadékok, kenőanyagok, kozmetikai készítmények és mosószerek alkotóelemeként használnak.
Nem egy új keletű eljárásról beszélünk, korábban ugyanis 500-1 000 Celsius-fokra felmelegítve, némi oldószer és hidrogén adagolásával meg tudták valósítani a polietilén feloldását; a legújabb, forradalmi ötlet szerint azonban nem szükséges hozzá ennyi alapanyag.
Elegendő mindössze alumínium-oxid vagy platina katalizátor mellett 300 Celsius-fokig felhevíteni a műanyagot – mivel ezen reakció során kevesebb energia szabadul fel, így alkilaromás vegyületek jönnek létre.
Ha ezt a technológiát széles körben is elterjesztenék, pénztárcabarát módon, hatékonyan kihasználhatnák az újrahasznosításban rejlő előnyöket. Erre sajnos jó ideig még várnunk kell, mivel az üzemek egyelőre még nem állnak készen arra, hogy bevessék ezt a környezetvédelmi szempontból áttörésnek számító módszert.
