Habár a bolygók alapvetően nem saját maguk bocsájtják ki, hanem a központi csillaguk fényét verik vissza, a Kansasi Egyetem (KU) asztronómusai által felfedezett égitestnél megmagyarázhatatlan módon éppen az előbbi folyamatokat figyelték meg.
Habár a bolygók alapvetően nem saját maguk bocsájtják ki, hanem a központi csillaguk fényét verik vissza, a Kansasi Egyetem (KU) asztronómusai által felfedezett égitestnél megmagyarázhatatlan módon éppen az előbbi folyamatokat figyelték meg.
A szóban forgó exobolygó egy úgynevezett forró Neptunusz, ami olyan közel kering az anyacsillagához, hogy a felszínét extrém mennyiségű sugárzások érik, ezért a rajtuk uralkodó hőmérsékletek óriási mértékeket öltenek.
A tőlünk 260 fényévre található LTT 9779b egy egészen különleges égitest, ugyanis a NASA TESS és Spitzer űrteleszkópjának felvételeiből kiderült, hogy atmoszférával rendelkezik annak ellenére, hogy felfoghatatlan forróság van a felületén – adta hírül az EurekAlert! tudományos magazin.
Ian Crossfield, a KU fizikus és csillagász adjunktusa a következőképpen számolt be a felfedezésről:
NE HAGYD KI
„Olyan fényeket azonosítottunk a bolygó felől, amelyeknek nem szabadna létezniük. Az égitest intenzív sugárzásoknak van kitéve, az 1 800 Celsius-fokos hőmérsékletek miatt a légkörének teljesen el kellett volna párolognia, a Spitzer által elvégzett infravörös méréseink alapján viszont mégis találtunk atmoszférát.”
Crossfield hozzátette, az LTT 9779b élhetőségén az sem változtat, hogy légköre van, mivel egyrészt nincs szilárd felszíne, másrészt jóval forróbb a Merkúrnál, így még a platina, a króm és a rozsdamentes acél is elolvadna rajta.
„Ezen a bolygón egy év nagyjából 24 földi órával egyenlő – ilyen gyorsan kering a központi csillaga körül. Ebből is látszik, mennyire extrém bolygórendszerről beszélünk.”
közölte a szakember.
Az exobolygó az előzetes feltételezésekkel ellentétben valamelyest hűvösebb, ami annak köszönhető, hogy az anyacsillagból beérkező fények nagy részét a felszínen lévő felhők visszaverik.