Mégsem lehet élet a Vénuszon?
Miután nagyjából egy hónapja kiderült, hogy az Esthajnalcsillagként is ismert égitest atmoszférájában mikroorganizmusok melléktermékeként keletkező foszfin gáz nyomai vannak, tudósok egyből arra gondoltak, hogy élet jöhetett létre a bolygó légkörében.
Miután nagyjából egy hónapja kiderült, hogy az Esthajnalcsillagként is ismert égitest atmoszférájában mikroorganizmusok melléktermékeként keletkező foszfin gáz nyomai vannak, tudósok egyből arra gondoltak, hogy élet jöhetett létre a bolygó légkörében.
Habár a felfedezés szó szerint sokkolta a csillagászokat, és lázasan tervezgették a missziókat a Vénuszra azzal a céllal, hogy kiderítsék, valójában élhetnek-e mikrobák az atmoszférában, a legújabb, arXiv tudományos online folyóiratban közzétett tanulmányban egy 2015-ből származó adatsort elemezve az asztronómusok megcáfolták az elméleteket.
Ezekben a korábban begyűjtött adatokban hiányoznak a foszfinra utaló nyomok, ami a tudósok véleménye alapján tökéletesen illusztrálja, mennyire nehéz és körülményes feladat megvizsgálni a Vénusz bioszféráját.
A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ szakemberei az egész Vénuszt extrém részletességgel fésülték át, és semmilyen foszfintartalmú anyagokat nem találtak rajta, azt viszont nem zárták ki, hogy a foszfinhoz hasonló vegyületek biológiai élet bizonyítékai lehetnek.
Clara Sousa-Silva, a publikáció szerzője elmondta,
Sousa-Silva elképzelhetőnek tartja, hogy a foszfin a Vénuszon továbbra is rejtve van előttünk, ezért arra szeretné sürgetni a kutatókat, hogy a teóriáik alátámasztásához vessenek be minden lehetséges eszközöket.
Az asztrofizikus szakértő egyúttal figyelmeztetett, annak a veszélye is fennállhat, hogy a foszfinnal kapcsolatos eredeti felfedezések pusztán valamilyen hibából adódhattak: