Ősi folyók nyomaira bukkantak a Bennu aszteroidán
Habár az OSIRIS-REx űrszonda október 20-án fog csak leszállni a Bennu felszínén, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, a NASA tudósai mérföldkőnek számító bejelentést tettek még landolás előtt.
Habár az OSIRIS-REx űrszonda október 20-án fog csak leszállni a Bennu felszínén, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, a NASA tudósai mérföldkőnek számító bejelentést tettek még landolás előtt.
A Science tudományos folyóiratban megjelent legújabb kutatásban a tudósok arról számoltak be, hogy előzetes hipotéziseik alapján karbonátok lehetnek az 500 méter átmérőjű aszteroidán – ezek a vegyületek a Földön kizárólag víz jelenléte után keletkeznek.
Az OSIRIS-Rex látható és infravörös fényhullámait vizsgáló spektrométer adatait összegezve a Bennu felszínén karbonát-érhálózatokat fedeztek fel, ami arra utalhat, hogy a kozmikus kődarab legnagyobb valószínűséggel egy olyan bolygóról vagy protoplanétáról származhat, ahol hidrotermális geológiai rendszerek találhatóak – egyszóval a hasadékok ősi folyók nyomaiként is értelmezhetőek.
A projekt hivatalos közleménye szerint a folyók több millió évek alatt képződhettek, és több kilométeres sávokban húzódhattak. Azt feltételezik, hogy a Bennu anyabolygójából szakadhattak ki, amelyek tökéletes bizonyítékai lehetnek a visszamaradt karbonátoknak.
Hannah Kaplan, a NASA Goddard Space Flight Center kutatócsapatának vezetője elmondta,
„A misszió egyik fő célja, hogy bebizonyítsuk a pánspermia elméletét, miszerint az aszteroidák az élet prekurzorainak számító szerves anyagokat hordozhatnak az univerzumban.”
A tudósok az OSIRIS-REx leszállóhelyeként megjelőlt Nightingale-kráterhez közeli regolitot vették tüzetesebben górcső alá – itt mutatták ki először a különféle karbonátszármazékokat a talajban.
Az űrszonda spektrométere segítségével egy részletes térképet is készítettek a Bennuról, amelyen tökéletesen látszik, hogy a felszín sokkal változatosabb, mint azt eredetileg gondolták. A diverzitás szintén arra utalhat, hogy az aszteroida anyabolygójából rengeteg kémiai anyag fennmaradhatott az űrsziklán is.
Egyes anyagok sokkal porózusabbak a többinél, vagyis jóval gyengébb szerkezettel rendelkeznek, így egy egy esetleges földi atmoszférával való találkozást nem biztos, hogy túlélne az aszteroida.
A Coloradói Egyetem által közzétett korábbi kutatásból megtudhattuk, hogy a Bennu felszínén különböző sűrűségű anyagok foltjai vannak, valamint arra a következtetésre jutottak, hogy a belseje teljesen üres lehet.
