A Washington Állami Egyetem (WSU) geobiológusa, Dirk Schulze-Makuch két tucatnyi exoplanétára bukkant, amelyeken nagy valószínűséggel kialakulhatott az élet, mivel a rajtuk uralkodó körülmények egészen kedvezőek lehetnek.

Az eddig felfedezett 4 ezer exobolygó közül csupán néhány objektumról derült ki, hogy életre alkalmas környezettel rendelkeznek. Nem kell azonnal burjánzó paradicsomra gondolnunk, a csillagászok ezeknél az égitesteknél csupán azt vizsgálták meg, hogy a szóban forgó bolygók a megfelelő keringési régiókban tartózkodnak-e az anyacsillaguktól.

Ha minden ugyanúgy történne ezeken a bolygókon, mint a Földön, akkor semmi akadálya nem lenne annak, hogy a felszínükön létrejöjjön az élet alapvető összetevője, a folyékony víz és a szerves anyagok.

A WSU kutatói nemcsak hogy olyan 24 exobolygót azonosítottak, amelyeken potenciálisan kialakulhatott az élet, hanem akár sokkal kedvezőbb időjárási körülmények uralkodhatnak rajtuk, mint a Földön – olvasható az Astrobiology tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.

Élhetőség szempontjából a legfontosabb tényező a központi csillag. Az általános elméletek szerint a Naphoz hasonló G-típusú csillagok körül jöhettek létre a legjobb adottságok ahhoz, hogy egy égitest lakható lehessen. Az ilyen csillagok azonban viszonylag rövid életűek – ha számításba vesszük, hogy a Földön 4 milliárd év kellett ahhoz, hogy kifejlődjenek az első létformák, a 10 milliárd évig életképes csillagok esetében ez rendkívül kevés idő.

Ha viszont egy 70 milliárd évig fénylő K-típusú sokkal hidegebb és Napnál kisebb tömegű csillagot figyelünk meg, akkor máris több ideje lenne a szerves molekuláknak a kifejlődéshez. Egy másik fontos tényező ezen kívül az exobolygók nagysága és tömege – a Föld főként azért lakható, mert geológiailag eléggé aktív, ezáltal mágneses térrel rendelkezik, és képes volt megtartani az atmoszféráját.

Ha a Föld 10%-kal nagyobb lenne, akkor több élhető felület lenne rajta, ha pedig 1,5-szor nagyobb tömeggel bírna, a magja jobban ellenállna a radioaktív bomlásnak, így tovább aktív maradhatna a légköre. Mindezen felül ha 5 Celsius-fokkal forróbb lenne egy ilyen exobolygó, illetve több víz lenne rajta, akkor a biodiverzitás is sokkal változatosabbá válhatna.