Már napi néhány perc erőteljes, lihegéssel járó testmozgás is számottevően csökkentheti több súlyos betegség kialakulásának esélyét, derül ki az European Heart Journal folyóiratban közzétett nagyszabású kutatásból. A vizsgálat szerint nem csupán az számít, mennyit mozgunk összesen, hanem az is, hogy az aktivitás mekkora része történik magas intenzitással.

A közel 96 ezer résztvevő adatait elemző nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan aránylik egymáshoz a teljes fizikai aktivitás és azon belül az intenzív mozgás mennyisége, majd hét éven át követte a résztvevők egészségi állapotának alakulását. A kutatás a nagy brit biobank adatbázisára épült, a résztvevők egy héten keresztül csuklón viselhető gyorsulásmérőt hordtak, amely a rövid, intenzív mozgáskitöréseket is rögzítette, így az elemzés nem önbevalláson alapult.

Rövid, nagy erőkifejtéssel járó tevékenységek

Az eredmények azt mutatták, hogy már rövid, nagy erőkifejtéssel járó tevékenységek, például a busz utáni futás vagy a lépcső gyors megmászása is összefüggésbe hozhatók a betegségek és a halálozás alacsonyabb kockázatával.

A legmagasabb intenzív aktivitási szinttel rendelkező csoportnál 63 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki demencia, 60 százalékkal csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, és 46 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás aránya azokhoz képest, akik egyáltalán nem végeztek intenzív mozgást.

Különösen erős védőhatás mutatkozott a gyulladásos eredetű betegségek, például az ízületi gyulladás és a pikkelysömör esetében, valamint a súlyos szív- és érrendszeri problémák, így a szívinfarktus és a stroke kapcsán. A cukorbetegség és a krónikus májbetegség esetében nemcsak az intenzitás, hanem az aktív időtartam is fontos szerepet játszott, ami arra utal, hogy az egyes betegségek megelőzésében eltérő tényezők dominálhatnak – jelenti a ScienceDaily.

Az intenzív terhelés

A kutatást vezető Minxue Shen professzor, a Közép-dél Egyetem Xiangya Közegészségügyi Iskolájának munkatársa úgy fogalmazott: „Tudjuk, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy az intenzív mozgás percenként nagyobb egészségügyi előnyt biztosít, mint a mérsékelt aktivitás. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy az intenzitás vagy a teljes mozgásmennyiség számít-e többet.”

Hozzátette, intenzív terhelés során a szervezet olyan élettani reakciókat indít be, amelyek alacsonyabb intenzitás mellett nem érvényesülnek teljes mértékben. „Az intenzív, lihegéssel járó mozgás során a szív hatékonyabban pumpál, az erek rugalmasabbá válnak, és javul a szervezet oxigénfelhasználása.

Az intenzív aktivitás

Emellett az intenzív aktivitás csökkentheti a gyulladást, ami magyarázhatja az erős összefüggést a gyulladásos betegségekkel, és olyan agyi folyamatokat is serkenthet, amelyek hozzájárulnak az idegsejtek egészségének megőrzéséhez.”

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a kedvező hatás eléréséhez nem feltétlenül szükséges edzőterembe járni, mivel a mindennapi életbe beillesztett rövid, de lendületes mozgásszakaszok is számítanak. A gyors tempójú gyaloglás, a lépcsőzés vagy az aktív játék a gyerekekkel mind hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez, és már heti 15–20 perc ilyen jellegű terhelés is mérhető előnyökkel járt.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az intenzív mozgás nem mindenki számára biztonságos, különösen idősebbek vagy bizonyos betegséggel élők esetében, ezért számukra a fokozatosság és az egyéni állapothoz igazított terhelés javasolt. Ennek ellenére az eredmények arra utalnak, hogy a jelenlegi ajánlásokban nemcsak az aktivitás időtartamát, hanem annak összetételét is érdemes figyelembe venni, ami a jövőben személyre szabottabb mozgásprogramok kialakítását teheti lehetővé.