A The BMJ folyóiratban megjelent tanulmány egy különleges történelmi helyzetet – az Egyesült Királyság 1953-as cukorjegyrendszerének végét – használt fel arra, hogy megvizsgálja: vajon a korai életévekben korlátozott cukorbevitel csökkenti‑e a későbbi szívbetegségek kockázatát.

A kutatók szerint „a fogantatástól körülbelül kétéves korig tartó cukorkorlátozás mellett figyelték meg a legerősebb védőhatást, valamint a szívbetegségek kialakulásának legnagyobb késését.” Ez azt jelenti, hogy azok, akik ebben az érzékeny időszakban kevesebb cukorhoz jutottak, felnőttként jóval ritkábban szenvedtek szívinfarktust, szívelégtelenséget vagy stroke‑ot.

Egy természetes kísérlet: mit tanít a brit cukorjegyrendszer?

A kutatás 63 433, 1951 és 1956 között született brit felnőtt adatait elemezte. Közülük 40 063-an olyan időszakban születtek, amikor még érvényben volt a cukorjegyrendszer, míg 23 370-en már annak megszűnése után. A résztvevők átlagéletkora 55 év volt, és egyiküknek sem volt korábban diagnosztizált szívbetegsége.

A kutatók a résztvevők egészségügyi adatait összevetve azt találták, hogy minél hosszabb ideig tartott a korai cukorkorlátozás, annál alacsonyabb lett a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A kedvező hatás részben annak volt köszönhető, hogy a korlátozott cukorfogyasztású csoportban alacsonyabb volt a cukorbetegség és a magas vérnyomás előfordulása is – írja a Science Daily.

A legnagyobb különbség azoknál mutatkozott, akik már magzati korban is a jegyrendszer hatálya alá tartoztak, és kétéves korukig korlátozott cukorbevitel mellett éltek.

• 20%-kal alacsonyabb volt a teljes szív- és érrendszeri betegségek kockázata
• 25%-kal kisebb a szívinfarktus
• 26%-kal a szívelégtelenség
• 24%-kal a pitvarfibrilláció
• 31%-kal a stroke
• 27%-kal pedig a szív- és érrendszeri halálozás kockázata

A kutatás azt is kimutatta, hogy a szívbetegségek akár két és fél évvel később jelentkeztek azoknál, akik korai életükben kevesebb cukrot fogyasztottak.

A mai ajánlásokkal összhangban

A jegyrendszer idején a teljes lakosság cukoradagja napi 40 gramm alatt volt, a két év alatti gyermekek pedig egyáltalán nem kaphattak hozzáadott cukrot. Ez meglepő módon szinte teljesen megegyezik a mai táplálkozási irányelvekkel, amelyek szintén azt javasolják, hogy a kisgyermekek kerüljék a cukros italokat és az ultrafeldolgozott élelmiszereket.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat megfigyeléses jellegű, így nem bizonyítja közvetlenül az ok-okozati kapcsolatot. „Eredményeink aláhúzzák a korai életkorra fókuszáló cukorkorlátozó intézkedések szívvédő hatását. További kutatásokra van szükség az egyéni étrendi hatások feltárásához, valamint a genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők kölcsönhatásának megértéséhez.”