Azok számára, akik napjuk jelentős részét íróasztal mellett töltik, biztató eredményeket hozott a Sydney-i Egyetem Charles Perkins Központjának friss kutatása, amely szerint a napi lépésszám növelése érdemben csökkentheti a hosszan tartó üléshez köthető egészségügyi kockázatokat.

A British Journal of Sports Medicine folyóiratban közölt tanulmány több mint 72 ezer ember adatait elemezte, és arra jutott, hogy a napi lépések számának emelkedése, nagyjából 10 ezer lépésig, egyértelműen alacsonyabb halálozási és szív- és érrendszeri megbetegedési kockázattal jár együtt.

Ennyi lépés szükséges

A vizsgálat eredményei szerint a legnagyobb előnyt azok tapasztalták, akik naponta 9000 és 10 000 lépés között teljesítettek, mivel ebben a tartományban a halálozás kockázata 39 százalékkal, a kardiovaszkuláris betegségeké pedig 21 százalékkal csökkent.

Ugyanakkor már napi 4000–4500 lépés elérése is a teljes kockázatcsökkenés mintegy felét biztosította, ami azt jelzi, hogy viszonylag mérsékelt aktivitásnövelés is számottevő egészségnyereséggel járhat. Emellett a kedvező hatások attól függetlenül megmutatkoztak, hogy a résztvevők mennyi időt töltöttek ülve.

Az adatok beszédesek

A kutatók a brit UK Biobank adatbázis 72 174, átlagosan 61 éves résztvevőjének adatait dolgozták fel, akik közül 58 százalék nő volt, és valamennyien egy héten keresztül csuklón viselhető gyorsulásmérőt hordtak.

Az eszközök pontosan rögzítették a napi lépésszámot és az ébren töltött, ülő vagy fekvő testhelyzetben töltött időt, amelyet ülő életmódként definiáltak. A résztvevők naponta átlagosan 6222 lépést tettek meg, míg a legkevésbé aktív csoport, amely körülbelül 2200 lépést teljesített naponta, szolgált viszonyítási alapként.

6,9 éves utánkövetési időszak

A vizsgálat átlagosan 6,9 éves utánkövetési időszaka alatt 1633 halálesetet és 6190 szív- és érrendszeri megbetegedést regisztráltak, miközben a kutatók az eredmények értékelésekor figyelembe vették az életkort, a nemet, az etnikai hovatartozást, az iskolai végzettséget, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az étrendet, valamint a családi kórelőzményeket is.

A torzítás csökkentése érdekében kizárták a súlyosan beteg, alultáplált vagy a követés első két évében jelentős egészségügyi eseményt elszenvedő személyeket.

A séta nem jelent teljes felmentést

Dr. Matthew Ahmadi vezető szerző hangsúlyozta, a séta nem jelent teljes felmentést a túlzott ülés következményei alól, ugyanakkor fontos közegészségügyi üzenetet hordoz. Mint fogalmazott, „Ez semmiképpen sem egy felmentőkártya azok számára, akik túlzottan sok időt töltenek mozgásszegényen, ugyanakkor fontos közegészségügyi üzenetet hordoz, hogy minden mozgás számít, és az emberek megpróbálhatják a napi lépésszám növelésével ellensúlyozni az elkerülhetetlen ülőidő egészségügyi következményeit.” – idézi a ScienceDaily.

A tanulmány társszerzője, Emmanuel Stamatakis professzor, a Mackenzie Wearables Research Hub igazgatója szerint a viselhető eszközökkel végzett kutatások új távlatokat nyitnak a lakosság fizikai aktivitásának pontos mérésében és javításában.

„A lépésszám egy kézzelfogható és könnyen értelmezhető mutatója a fizikai aktivitásnak, amely segíthet a lakosságnak és az egészségügyi szakembereknek a mozgás pontos nyomon követésében. Reméljük, hogy ezek az eredmények hozzájárulnak az eszközalapú fizikai aktivitási és ülő viselkedésre vonatkozó irányelvek első generációjának kidolgozásához, amelyek kulcsfontosságú ajánlásokat tartalmaznak majd a napi lépésszámra vonatkozóan” – mondta a professzor.

Igenis fontos a napi séta

Bár a kutatás megfigyeléses jellegű volt, így közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít, a nagy esetszám és a hosszú követési idő erősíti az eredmények megbízhatóságát. Ennek ellenére a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy a lépésszámot és az ülőidőt csak egy időpontban mérték, ami bizonyos mértékű torzítást okozhat.

A kutatók összegzése szerint „Bármilyen napi lépésszám, amely meghaladta a 2200 lépéses referenciaértéket, alacsonyabb halálozási és újonnan kialakuló szív- és érrendszeri kockázattal járt együtt, mind alacsony, mind magas ülőidő esetén. A napi 9000 és 10 000 lépés közötti tartomány optimálisan csökkentette a halálozás és az új szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a kifejezetten sokat ülő résztvevők körében.”