A kutatók a Pteropine orthoreovirus (PRV) genetikai nyomait találták meg öt beteg archivált torokmintáiban és vírus­kultúráiban, akiknél eredetileg Nipah‑fertőzés gyanúja merült fel, ám a laboratóriumi vizsgálatok később kizárták azt. A felfedezés az Emerging Infectious Diseases folyóiratban jelent meg, és újabb bizonyítéka annak, hogy a térségben egyre több állatról emberre terjedő vírus bukkan fel.

A betegek mindannyian nyers datolyapálma‑nedvet fogyasztottak a megbetegedést megelőzően – ez az édes téli ital köztudottan vonzza a gyümölcsevő denevéreket, és már régóta a Nipah‑vírus egyik fő terjedési útvonalának számít. A denevérek természetes gazdái számos zoonotikus kórokozónak, többek között a veszettségnek, a Nipah‑nak, a Hendra‑vírusnak, a Marburg‑nak és a SARS‑CoV‑1‑nek – számolt be róla a Science Daily.

A kutatás vezető szerzője, Nischay Mishra, PhD: „Eredményeink azt mutatják, hogy a nyers datolyapálma‑nedv fogyasztásához kapcsolódó betegségkockázat túlmutat a Nipah‑víruson. Ez is hangsúlyozza a széles spektrumú megfigyelési programok fontosságát, amelyek képesek azonosítani és mérsékelni a denevérek által hordozott újonnan felbukkanó vírusok közegészségügyi kockázatait.”

Nipah‑szerű tünetek, más kórokozó

A december 2022 és március 2023 között kórházba került öt beteg lázat, hányást, fejfájást, fáradtságot, fokozott nyáltermelést és neurológiai tüneteket mutatott – vagyis a Nipah‑fertőzés klasszikus jeleit. A PCR‑ és szerológiai vizsgálatok azonban kizárták a Nipah jelenlétét. A kutatók ezért nagy áteresztőképességű, elfogultságmentes vírusbefogó szekvenálást (VCS) alkalmaztak, ami PRV‑eredetű genetikai anyagot mutatott ki a mintákban. Három esetben a vírust kultúrában is sikerült kitenyészteni, ami aktív fertőzést igazolt.

A betegeket a Nipah‑megfigyelési program keretében azonosították, amelyet az IEDCR (Bangladesh), az icddr,b és az amerikai CDC közösen működtet.

Fejlett technológia tárta fel a rejtett fertőzést

A VCS technológiát a Columbia Egyetem fejlesztette ki, és képes minden ismert gerinces vírus kimutatására, beleértve a denevérek által hordozottakat is. Érzékenysége megegyezik a PCR‑rel, miközben egyszerre több ezer vírust képes vizsgálni és közel teljes genomokat generálni. A kapcsolódó BCS‑módszer baktériumokat és antibiotikum‑rezisztenciához kötődő géneket is azonosít.

A vizsgálatban szereplő mind az 5 beteg súlyos tüneteket mutatott, ami eltér a környező országokban dokumentált, általában enyhébb PRV‑fertőzésektől. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy Bangladesben sok enyhébb eset rejtve marad.

Az IEDCR igazgatója, Tahmina Shirin, PhD: „A zoonotikus spillover újabb formája jelent meg, amely légzőszervi és neurológiai komplikációkat okoz a nyers datolyapálma‑nedv fogyasztását követően, a Nipah‑fertőzés mellett.”

A denevérek és az emberi fertőzések kapcsolata

A kutatók a PRV forrását is vizsgálják. A USDA támogatásával végzett újabb munka során genetikailag hasonló PRV‑t azonosítottak a Padma folyó térségében befogott denevérekben, vagyis ott, ahol az emberi esetek is előfordultak.

Ariful Islam, a Charles Sturt Egyetem denevírbetegség‑ökológusa és epidemiológusa így nyilatkozott: „Ez a kutatás kritikus bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a denevérrezervoárok és az emberi fertőzések között közvetlen kapcsolat áll fenn. Jelenleg azon dolgozunk, hogy megértsük a spillover mechanizmusait, valamint a denevérek által hordozott új vírusok ökológiáját a Padma folyó menti közösségekben.”