A Fred Hutch Rákkutató Központ tudósai jelentős előrelépést értek el az Epstein–Barr vírus elleni küzdelemben, amely a világ népességének mintegy 95 százalékát megfertőzi élete során, és több daganatos, valamint krónikus betegség kialakulásával is összefüggésbe hozható.

A Cell Reports Medicine folyóiratban közzétett eredmények szerint a kutatócsoportnak sikerült olyan, emberi eredetű antitesteket létrehoznia, amelyek képesek megakadályozni, hogy a vírus bejusson az immunrendszer sejtjeibe.

Részletes vizsgálatokat végeztek

A szakemberek genetikailag módosított, emberi antitestgéneket hordozó egereket alkalmaztak annak érdekében, hogy úgynevezett monoklonális antitesteket fejlesszenek ki, amik célzottan gátolják a vírus sejtekhez való kapcsolódását és bejutását.

A vizsgálatok során az egyik, gp42 fehérjét célzó antitest teljes mértékben megakadályozta a fertőzést olyan egerekben, amelyek emberhez hasonló immunrendszerrel rendelkeztek, ami áttörést jelent egy olyan kórokozó esetében, amely korábban szinte leküzdhetetlennek bizonyult.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

„Különösen nehéz volt olyan emberi antitesteket találni, amelyek megakadályozzák, hogy az Epstein–Barr vírus megfertőzze az immunsejtjeinket, mert más vírusokkal ellentétben az EBV szinte az összes B-sejtünkhöz képes kapcsolódni” – magyarázta Andrew McGuire biokémikus, a központ vakcina- és fertőzőbetegség-részlegének kutatója.

Hozzátette, „úgy döntöttünk, új technológiákat vetünk be a tudáshiány áthidalására, és végül kulcsfontosságú lépést tettünk a világ egyik leggyakoribb vírusának blokkolása felé”.

Az egyik legnagyobb kihívás

A fejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelentette, hogy olyan antitesteket azonosítsanak, amelyek nem váltanak ki nem kívánt immunválaszt a szervezetben, ami gyakran előfordul, ha nem emberi forrásból származó ellenanyagokat alkalmaznak – jelenti a ScienceDaily.

A kutatók ezért két vírusfehérjére, a sejtfelszíni kötődésben szerepet játszó gp350-re és a sejtekbe jutást elősegítő gp42-re összpontosítottak, és összesen tíz ígéretes monoklonális antitestet azonosítottak.

„Nemcsak fontos antitesteket azonosítottunk az Epstein–Barr vírus ellen, hanem egy innovatív megközelítést is igazoltunk, amely más kórokozók elleni védő antitestek felfedezésében is alkalmazható” – emelte ki Crystal Chhan, a kutatócsoport doktorandusza, aki szerint az eredmények jól mutatják, hogy a tudomány gyakran váratlan felismerésekhez vezet.

Nagy jelentőséggel bírhat a felfedzés

A felfedezés különösen nagy jelentőséggel bírhat a szerv- és csontvelő-átültetésen áteső betegek számára, akik az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt fokozottan ki vannak téve az EBV újraaktiválódásának. Az Egyesült Államokban évente több mint 128 ezer ilyen beavatkozást végeznek, és a fertőzés következtében kialakuló, úgynevezett poszttranszplantációs limfoproliferatív betegségek súlyos, akár életveszélyes állapotot idézhetnek elő.

„A poszttranszplantációs limfoproliferatív betegségek, amelyek többsége EBV-hez köthető limfóma, gyakori okai a megbetegedésnek és halálozásnak szervátültetés után” – hangsúlyozta Rachel Bender Ignacio fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvos. Hozzátette, „az EBV-viremia megelőzése jelentősen csökkentheti e kórképek előfordulását, és mérsékelheti az immunszuppresszió csökkentésének szükségességét, ezáltal javítva a beültetett szerv működését és a betegek kilátásait”.

Emberi kísérletek jöhetnek

A kutatók szerint a jövőben elképzelhető, hogy az azonosított monoklonális antitesteket infúziós kezelés formájában alkalmazzák majd a fertőzés megelőzésére vagy a vírus újraaktiválódásának megakadályozására, különösen a magas kockázatú csoportokban.

A kutatóintézet már szellemi tulajdonvédelmi bejelentést tett az antitestekkel kapcsolatban, és ipari partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a fejlesztést klinikai vizsgálatokig juttassa, amik egészséges önkénteseken kezdődhetnek meg.

„Valódi lendületet kaptunk ahhoz, hogy a felfedezésből olyan terápia szülessen, amely hatalmas különbséget jelenthet a transzplantáción áteső betegek számára” – fogalmazott McGuire, aki szerint hosszú évek kutatómunkája után most először körvonalazódik reális esély az Epstein–Barr vírus elleni hatékony védelemre.