A Fred Hutch Rákkutató Központ tudósai jelentős előrelépést értek el az Epstein–Barr vírus elleni küzdelemben, amely a világ népességének mintegy 95 százalékát megfertőzi élete során, és több daganatos, valamint krónikus betegség kialakulásával is összefüggésbe hozható.

A Cell Reports Medicine folyóiratban közzétett eredmények szerint a kutatócsoportnak sikerült olyan, emberi eredetű antitesteket létrehoznia, amelyek képesek megakadályozni, hogy a vírus bejusson az immunrendszer sejtjeibe.

Részletes vizsgálatokat végeztek

A szakemberek genetikailag módosított, emberi antitestgéneket hordozó egereket alkalmaztak annak érdekében, hogy úgynevezett monoklonális antitesteket fejlesszenek ki, amik célzottan gátolják a vírus sejtekhez való kapcsolódását és bejutását.

A vizsgálatok során az egyik, gp42 fehérjét célzó antitest teljes mértékben megakadályozta a fertőzést olyan egerekben, amelyek emberhez hasonló immunrendszerrel rendelkeztek, ami áttörést jelent egy olyan kórokozó esetében, amely korábban szinte leküzdhetetlennek bizonyult.

„Különösen nehéz volt olyan emberi antitesteket találni, amelyek megakadályozzák, hogy az Epstein–Barr vírus megfertőzze az immunsejtjeinket, mert más vírusokkal ellentétben az EBV szinte az összes B-sejtünkhöz képes kapcsolódni” – magyarázta Andrew McGuire biokémikus, a központ vakcina- és fertőzőbetegség-részlegének kutatója.

Hozzátette, „úgy döntöttünk, új technológiákat vetünk be a tudáshiány áthidalására, és végül kulcsfontosságú lépést tettünk a világ egyik leggyakoribb vírusának blokkolása felé”.

Az egyik legnagyobb kihívás

A fejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelentette, hogy olyan antitesteket azonosítsanak, amelyek nem váltanak ki nem kívánt immunválaszt a szervezetben, ami gyakran előfordul, ha nem emberi forrásból származó ellenanyagokat alkalmaznak – jelenti a ScienceDaily.

A kutatók ezért két vírusfehérjére, a sejtfelszíni kötődésben szerepet játszó gp350-re és a sejtekbe jutást elősegítő gp42-re összpontosítottak, és összesen tíz ígéretes monoklonális antitestet azonosítottak.

„Nemcsak fontos antitesteket azonosítottunk az Epstein–Barr vírus ellen, hanem egy innovatív megközelítést is igazoltunk, amely más kórokozók elleni védő antitestek felfedezésében is alkalmazható” – emelte ki Crystal Chhan, a kutatócsoport doktorandusza, aki szerint az eredmények jól mutatják, hogy a tudomány gyakran váratlan felismerésekhez vezet.

Nagy jelentőséggel bírhat a felfedzés

A felfedezés különösen nagy jelentőséggel bírhat a szerv- és csontvelő-átültetésen áteső betegek számára, akik az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt fokozottan ki vannak téve az EBV újraaktiválódásának. Az Egyesült Államokban évente több mint 128 ezer ilyen beavatkozást végeznek, és a fertőzés következtében kialakuló, úgynevezett poszttranszplantációs limfoproliferatív betegségek súlyos, akár életveszélyes állapotot idézhetnek elő.

„A poszttranszplantációs limfoproliferatív betegségek, amelyek többsége EBV-hez köthető limfóma, gyakori okai a megbetegedésnek és halálozásnak szervátültetés után” – hangsúlyozta Rachel Bender Ignacio fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvos. Hozzátette, „az EBV-viremia megelőzése jelentősen csökkentheti e kórképek előfordulását, és mérsékelheti az immunszuppresszió csökkentésének szükségességét, ezáltal javítva a beültetett szerv működését és a betegek kilátásait”.

Emberi kísérletek jöhetnek

A kutatók szerint a jövőben elképzelhető, hogy az azonosított monoklonális antitesteket infúziós kezelés formájában alkalmazzák majd a fertőzés megelőzésére vagy a vírus újraaktiválódásának megakadályozására, különösen a magas kockázatú csoportokban.

A kutatóintézet már szellemi tulajdonvédelmi bejelentést tett az antitestekkel kapcsolatban, és ipari partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a fejlesztést klinikai vizsgálatokig juttassa, amik egészséges önkénteseken kezdődhetnek meg.

„Valódi lendületet kaptunk ahhoz, hogy a felfedezésből olyan terápia szülessen, amely hatalmas különbséget jelenthet a transzplantáción áteső betegek számára” – fogalmazott McGuire, aki szerint hosszú évek kutatómunkája után most először körvonalazódik reális esély az Epstein–Barr vírus elleni hatékony védelemre.