Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

A mellrák már a legelső napokban felboríthatja az agy működését

A mellrák már a legelső napokban felboríthatja az agy működését

A mellrák már a legelső napokban felboríthatja az agy működését
Shutterstock/Illusztráció

A Cold Spring Harbor Laboratory kutatói új, meglepő összefüggést tártak fel: a mellrák nemcsak a testet támadja, hanem szinte azonnal megzavarja az agy belső ritmusait, amelyek a stresszkezelésért, az alvásért és az immunrendszer működéséért felelnek.

„Az agy rendkívül érzékeny szenzora annak, mi zajlik a testben… de egyensúlyra van szüksége. Ha ez a ritmus akár egy kicsit is elcsúszik, az megváltoztathatja az egész agy működését.”

A cikk a videó után folytatódik

A ScienceDaily cikke szerint a kutatók egérkísérletekben vizsgálták, hogyan hat a mellrák az agy és a test közötti finom visszacsatolási rendszerre. A felfedezések alapján a daganat már a legkorábbi szakaszban képes szétzilálni a napi stresszhormon‑ciklusokat, ami végső soron szorongáshoz, alvászavarokhoz és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet.

A mellrák ellaposítja a stresszhormonok napi ritmusát

Egészséges szervezetben a stresszhormonok – egerekben a kortikoszteron, emberekben a kortizol – szintje a nap folyamán kiszámíthatóan ingadozik.

A kutatók azonban azt találták, hogy a mellrákos egerekben ez a ritmus teljesen ellaposodik: a hormonok szintje egész nap egyenletes marad. Ez a jelenség a vizsgálatok szerint rosszabb életminőséggel és magasabb halálozással járt együtt.

A zavar már akkor megjelenik, amikor a daganat még nem is tapintható

Borniger szerint az egyik legmegdöbbentőbb eredmény az volt, hogy a ritmuszavar rendkívül korán jelentkezik: „Még mielőtt a daganatok tapinthatóvá váltak volna, már 40–50%-os tompulást láttunk a kortikoszteron‑ritmusban. Már három nappal a rák indukálása után látható volt ez a hatás, ami nagyon érdekes.”

Ez azt jelenti, hogy a daganat már a legelső napokban képes megzavarni az agy stresszszabályozó rendszerét, még mielőtt fizikailag kimutatható lenne.

Az agyi ritmusok helyreállítása visszafordította a daganat hatását

A kutatók a hipotalamuszban olyan neuronokat azonosítottak, amelyek állandó, de gyenge aktivitásba ragadtak, és ezzel felborították a napi ritmust. Amikor ezeket a sejteket úgy stimulálták, hogy újra normális nappali‑éjszakai mintázatot kövessenek, a stresszhormonok ritmusa helyreállt.

A hatás meglepő volt: az immunsejtek visszatértek a daganatokba, a tumorok pedig jelentősen zsugorodtak. „Ha a megfelelő napszakban állítjuk vissza a ritmust, az növeli az immunrendszer képességét a rák elpusztítására – ami nagyon furcsa… ha ugyanezt rossz időben tesszük, a hatás eltűnik.”

Gyógyszerek nélkül is erősíthető lehet a rák elleni védekezés

A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogyan képes a daganat ilyen gyorsan felborítani a szervezet ritmusait. Borniger szerint a felfedezés új utakat nyithat a rákkezelésben. „A legérdekesebb, hogy nem kezeltük az egereket rákellenes gyógyszerekkel… ha a páciens fiziológiailag a lehető legegészségesebb, az önmagában harcol a rákkal.”)

A kutató szerint ez a megközelítés a jövőben erősítheti a meglévő terápiák hatékonyságát, és akár csökkentheti is azok toxicitását.