A mellrák világszerte a nők körében leggyakrabban diagnosztizált daganattípus, amely az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2022-ben mintegy 2,3 millió új esetet és hozzávetőleg 670 ezer halálesetet eredményezett, miközben a kezelési lehetőségek az elmúlt években jelentősen fejlődtek.

Ugyanakkor az agresszív, gyors lefolyású altípusok továbbra is komoly kihívást jelentenek az orvosok számára, mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre kellően megbízható módszerek a betegség várható előrehaladásának pontos előrejelzésére.

Ezt a problémát célozza meg a Biomarker Research Integrating Data of Glyco-Immune Signatures and Clinical Evidence in Breast Cancer elnevezésű kutatási program, amelynek keretében a szakemberek olyan biológiai jelzőket keresnek, amelyek pontosabban mutatják meg, hogyan viselkedik az adott páciens daganata, és milyen irányba fejlődhet a betegség.

A biomarkerek a vérben

Ezek a biomarkerek a vérben, szövetekben vagy más mintákban mérhető jelek, amelyek segítségével az orvosok nyomon követhetik a daganat változásait, emellett megalapozottabb döntéseket hozhatnak a terápiás stratégiáról – olvasható a ScienceDaily cikkében.

A projektben a lisszaboni NOVA Egyetem António Xavier Kémiai és Biológiai Technológiai Intézetének kutatói működnek együtt a Portugál Onkológiai Intézettel, és munkájuk középpontjában az úgynevezett tumor mikrokörnyezet áll, amely nem csupán a ráksejteket, hanem az azokat körülvevő immunsejteket, ereket és egyéb támogató struktúrákat is magában foglalja.

A kutatócsoport különösen azokra a sejtfelszíni kismolekulákra összpontosít, amik szerepet játszhatnak abban, hogy a daganat elkerülje az immunrendszer felismerését, ezáltal gyakorlatilag akadálytalanul növekedhet.

Korábbi eredmények

A szakemberek korábbi eredményei már rámutattak arra, hogy a daganatok képesek kommunikálni az immunrendszer bizonyos sejtjeivel, és ezen keresztül védelmet építenek ki maguk körül.

„Korábban már azonosítottuk, hogyan kommunikálnak a daganatok az immunrendszer egyes sejtjeivel saját védelmük érdekében” – mondta Catarina Brito, az ITQB NOVA Fejlett Sejtmodellek laboratóriumának vezetője, majd hozzátette, hogy „a BRIDGE projekt keretében célunk ezen eredmények megerősítése valódi betegminták felhasználásával, és a megszerzett tudás klinikai alkalmazásba való átültetése”.

A Portugál Onkológiai Intézet betegmintákat biztosít a vizsgálatokhoz, és segít annak ellenőrzésében, hogy a laboratóriumi körülmények között tett megfigyelések a klinikai gyakorlatban is igazolhatók-e, ami kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy az alapkutatási felfedezésekből ténylegesen használható diagnosztikai eszközök és terápiás megoldások szülessenek. „Új biomarkerek azonosításával szeretnénk hozzájárulni a még pontosabb, célzottabb terápiák kidolgozásához” – fogalmazott Brito.

Az immunrendszer kijátszása

A kutatók abban bíznak, hogy az immunrendszer kijátszásának részletesebb megértése új lehetőségeket nyit a mellrák diagnosztikájában és kezelésében, ugyanakkor hosszabb távon olyan terápiás célpontokat is azonosíthatnak, amelyek révén hatékonyabban lehet fellépni a legveszélyesebb daganatok ellen.

A cél egyre inkább a személyre szabott ellátás irányába mutat, ahol a kezelési terv nem általános protokollokra épül, hanem az adott páciens daganatának egyedi biológiai jellemzőire.