Az iráni ENSZ-képviselet nyilatkozatában egyenesen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tette felelőssé a konfliktus eszkalációjáért, mondván ő „rángatta bele az Egyesült Államokat egy újabb költséges háborúba.” Irán kemény szavakkal illette a nyugati hatalmak szerepvállalását is.

„Amerika ismét vakmerő módon úgy döntött, hogy saját biztonságát is feláldozza csupán azért, hogy Netanjahut megvédje” – áll a bejegyzésben, mely szerint Izrael és az USA „végérvényesen elpusztították a diplomácia lehetőségét”.

Noha az Egyesült Királyság és Franciaország hivatalosan igyekezett elhatárolódni az izraeli és amerikai akcióktól, Teherán közleménye szerint ők sem mentesülnek a felelősség alól. Az iráni kormány szerint a brit és francia vezetők, valamint Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója is teljes felelősséggel tartoznak az ártatlan iráni civilekért, valamint a létfontosságú infrastruktúra elpusztításáért.

Mindeközben Irán legalább négy hullámban indított rakétatámadásokat Izrael ellen, bár ezek összesen csupán tíz körüli rakétát jelentettek. A hadviselési taktika azonban láthatóan megváltozott, az eddigieknél kevesebb rakétát lőttek ki, ám azok időben jobban elosztva, nagyobb zavaró hatással bírtak. Hétfőn például Izrael egyes részein akár 40 percig is szóltak a légiriadók, miközben Irán nyíltan is megfenyegette az USA-t. Sőt, ami ennél is aggasztóbb, újabb támadásokkal készülnek.

Az egyik rakéta egy elektromos alállomást talált el az asdodi kikötő térségében, ami következtében nyolcezer lakos maradt áram nélkül, de az áramszolgáltatást azóta helyreállították. Az izraeli hatóságok az anyagi károkról is beszámoltak. A helyi adóhatóság vezetője szerint eddig mintegy 40 ezer kárigényt nyújtottak be az izraeli lakosok, melyek összértéke eléri az 1,3 milliárd dollárt. Emellett harminc épületet teljesen le kell bontani. „Soha nem láttunk még ekkora mértékű pusztítást” – nyilatkozta a hivatal vezetője.