Az Egyesült Államok elnöke telefonon figyelmeztette Benjámin Netanjahut, hogy Izrael hamarosan amerikai támogatás nélkül maradhat Iránnal szemben, ha újra teljes körű háborúba sodródik Teheránnal.

Donald Trump az izraeli 12-es csatornának hétfőn arról beszélt, hogy egyértelmű üzenetet küldött a miniszterelnöknek. „Azt mondtam neki, nagyon vigyázzon, mit tesz, mert nagyon hamar egyedül maradhat Irán ellen” – fogalmazott az elnök.

A feszült egyeztetésre azt követően került sor, hogy Irán és Izrael rakétacsapásokat váltott egymással a háború századik napján. Trump szerint Teherán tűzszünetet ajánlott, amennyiben az amerikai elnök rá tudja venni Netanjahut a támadások leállítására.

Közel a megállapodás

Az elnök azt közölte, közel áll egy megállapodáshoz Iránnal, és nem engedi, hogy Izrael egy újabb háborúval keresztülhúzza ezt. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint Washington nem gondolja, hogy Irán az Izrael elleni csapásokkal ismét teljes háborút akart volna kirobbantani.

Netanjahu végül visszafogta a további támadásokat, miután Irán nyilvánosan bejelentette, hogy leállítja az Izrael elleni csapásokat. Ugyanakkor nem tett ígéretet a libanoni Hezbollah elleni műveletek befejezésére, és közölte, Izrael az „iráni fronton” tart tűzszünetet, miközben az izraeli hadsereg a dél-libanoni lakosokat evakuálásra szólította fel újabb Hezbollah-célpontok elleni csapások előtt.

A miniszterelnök egyelőre nem rendelt el újabb támadást Bejrút ellen, amely Irán számára vörös vonalat jelentett, és amely megelőzte a vasárnapi iráni rakétatámadásokat.

Poklot ígért Irán

Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára, Mohammad Bagher Zolghadr kemény hangú közleményt adott ki, melyben pokollal fenyegetőzött. Trump már vasárnap, az iráni rakéták kilövése után felhívta Netanjahut, és arra kérte, hogy ne torolja meg a támadást.

Egy, a miniszterelnök gondolkodását ismerő forrás szerint Netanjahu ezt inkább kérésnek, mint utasításnak tekintette, és hangsúlyozta, hogy országa jogosan válaszolhat, mivel a megtorlás elmaradása gyengítené az elrettentést Teheránnal szemben.

Másnap reggel Irán Washingtonnál kezdeményezett tűzszünetet, ami újabb telefonhívásra késztette Trumpot, hogy fegyvernyugvásra bírja az izraeli vezetést. A háború február 28-án kezdődött, azóta eltelt száz nap alatt az elnök többször is arról beszélt, hogy közel a megállapodás a Hormuzi-szoros megnyitásáról és a nukleáris tárgyalások elindításáról.

Patthelyzet alakulat ki

JD Vance alelnök hétfőn úgy nyilatkozott, Irán „valódi ajánlatokat tesz az asztalra”, ugyanakkor nem feltételezi, minden érintett jóhiszeműen jár el. „Az a hozzáállásunk, hogy teljesítjük az elnök küldetését, de hosszú távon ellenőrizzük, hogy az irániak betartják-e a megállapodás rájuk eső részét. Ha létrejön ez az egyezség, az nagy siker lesz az amerikai nép számára” – mondta, majd hozzátette, hogy Iránnak sem érdeke a háború folytatása.

A közvetítő szerepet vállaló pakisztáni miniszterelnök, Shehbaz Sharif szerint a végső cél már karnyújtásnyira van. „A közel-keleti erőszakhullám rávilágít arra, milyen veszélyeket rejt egy törékeny tűzszünet, és milyen súlyos következményekkel járhat. Arra kérünk minden felet, tanúsítson önmérsékletet, és adjon még egy esélyt a békének” – idézte a New York Post.

Hónapok óta ígérget Trump

Trump hónapok óta állítja, hogy közel a megállapodás, iráni források azonban azt jelezték, Teherán nem kész egyezségre jelentős ellenszolgáltatás nélkül. Az iráni vezetés a szankciók feloldását és több milliárd dollár felszabadítását várja még a nukleáris tárgyalások megkezdése előtt, amit Washington vörös vonalnak tekint, és amelyhez Marco Rubio külügyminiszter a kongresszusi meghallgatásán is ragaszkodott.

Rubio szerint a szankciók enyhítésére csak akkor kerülhet sor, ha Irán előrelépést mutat a nukleáris program ügyében, és az iráni kikötők elleni amerikai blokád is csak a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása esetén szűnhet meg.

Teherán nem enged

Teherán hétfőn azt állította, megnyitotta a szorost, ugyanakkor csak azoknak a hajóknak biztosít áthaladást, amelyek díjat fizetnek. Az amerikai kormányzat ezzel szemben a szabad hajózást szorgalmazza, és ellenzi az iráni útdíj bevezetését.

Maszúd Pezeszkján iráni elnök szintén jelezte, hogy folytatódnak az egyeztetések Washingtonnal. „A diplomácia és a védelem a nemzeti erő két szárnya, nem hagytuk el sem a harcteret, sem a tárgyalóasztalt. Elsődleges számunkra a nemzetbiztonság és népünk békéje. Határozottan védjük a nemzet jogait, és nem hátrálunk meg semmilyen fenyegetéssel szemben” – írta az X-en.