Egy újabb szög a koporsóba: szörnyű károkat okoz a globális felmelegedés
A legújabb mérések újabb megdöbbentő számokat hoztak, köszönhetően a melegebb hőmérsékleteknek. A globális felmelegedés újabb és újabb károkat okoz.
A legújabb mérések újabb megdöbbentő számokat hoztak, köszönhetően a melegebb hőmérsékleteknek. A globális felmelegedés újabb és újabb károkat okoz.
A France 24 a cikkében arról ír, hogy a mérések alapján ez a második legalacsonyabb szint a sarkvidéki tenger jegén. Ezen a nyáron mindez a második legalacsonyabb szintre zsugorodott a 42 évvel ezelőtt megkezdett mérések alapján.
A részleteket az amerikai tudósok jelentették be, melyek újabb egyértelmű bizonyítékai annak, hogy milyen negatív hatásai vannak a globális felmelegedésnek. A sarkvidéki tenger jege nyáron olvadásnak indul, de az 1979 óta rendszeresen készített pontos műholdas képek dokumentációja alapján jelentős zsugorodásról beszélhetünk.
Eddig csak egyszer olvadt tovább a tengeri jég, még 2012-ben. A szakértők is arról számoltak be, hogy ez egy őrült év, miközben a tenger jegének szintje rendkívül alacsony. A magas hőhullámok Szibériából és a hatalmas erdőtüzek megtették a hatásukat.
A szakértők azt mondták, ez egy újabb szög a koporsóba, és a 2020-as év felkiáltójelként szolgált a sarkvidéki tengeri jég mértékben csökkentő tendenciájához. A szárazföldi gleccserek olvadásával ellentétben az olvadó tengeri jég nem járul hozzá közvetlenül a tengerszint emelkedéséhez, mivel a jég már a vízen van.
Amikor pedig a tengeri jég eltűnik, a beeső napfény egyszerűen elnyelődik az óceánban, ami pedig hozzájárul a Föld további felmelegedéséhez. Az idei jégtakaró adatai összhangban vannak a négy évtized általános csökkenő tendenciájával.
Az északi-sarkvidéki és antarktiszi jégtakaró csökkenésének bizonyítékai – mind vastagságában, mind annak területein – egyre inkább növekedést mutat, ugyanakkor maga a folyamat, az ütem régiónként eltér. Az antarktiszi jég három egymást követő éven át gyors olvadásnak indult, egészen 2017-ig.
Az elmúlt évtizedekben például elvesztettük az északi-sarki tengeri jég mennyiségének kétharmadát, és amint az északi-sarkvidék is megolvad, az óceán szimplán több hőt vesz fel, miközben mindannyian nagyobb hatásnak leszünk kitéve az éghajlati pusztítások által.
A 2015-ben aláírt, mérföldkőnek számító párizsi klímaegyezmény arra kötelezi a nemzeteket, hogy az üvegházhatású gázok gyors, valamint átfogó lehívásával korlátozzák a globális hőmérséklet emelkedést, jóval 2°C alá.
Ugyanakkor a kibocsátás azóta is tovább növekszik, és számos elemzés arra figyelmeztetett, hogy anélkül, hogy egy erőteljesen átdolgozott globális szintű gazdaság előtérbe helyezné a zöld növekedést, a koronavírus által okozott szennyezés megtakarításának végül jelentéktelen enyhítő hatása lesz az éghajlatváltozásra.
Földrengések alapján kideríthető, milyen gyorsan melegszenek az óceánok
