Akkor is működhet a placebo, ha tudatában vannak vele a páciensek, hogy hatástalan a gyógyszer
A placebohatásra először a 17. században figyeltek fel az orvosok, azóta pedig rengeteg kutatást végeztek arról, hogyan lehetne felhasználni ezt a mai napig rejtélyes effektust a gyógyászatban.
A placebohatásra először a 17. században figyeltek fel az orvosok, azóta pedig rengeteg kutatást végeztek arról, hogyan lehetne felhasználni ezt a mai napig rejtélyes effektust a gyógyászatban.
Az általános praxisban meglepő módon eléggé elterjedtnek számít a placebók használata. Leggyakrabban az úgynevezett nem tiszta placebót alkalmazzák, aminek van bizonyos klinikai értéke, viszont semmi köze nincs ahhoz a betegséghez, amire éppen felírták; a tiszta placebót – ami lényegében teljesen hatástalan cukortabletta – ritkábban vetik be.
Az Egyesült Királyságban a kezelőorvosok 97%-a elismerte, hogy karrierjük során legalább egyszer nem tiszta placebót írtak fel a pácienseknek, Németországban és az USA-ban pedig rutinszerűen adják a betegeknek ezeket a készítményeket.
Legfőképpen az bizonyult ezen terápia kulcsfontosságú tényezőjének, hogy a páciensek nem tudtak arról, hogy egy teljesen hatástalan gyógyszert kapnak, mégis hatékony módszerként épültek fel bizonyos betegségekből. A legújabb tanulmányból azonban kiderült, hogy még a nem szelektív placebók – amikor a páciens tudja, hogy placebóval kezelik – is működhetnek.
„Csak gondolkodjunk el rajta – mi lenne, ha valaki egy mellékhatásokkal nem rendelkező cukortablettát venne be naponta kétszer azután, hogy egy placebók erejéről szóló videót nézett meg, ezáltal kisebb stresszhatásokat érzékelne magán? Az eredmények pozitívak lennének.”
mondta Darwin Guevarra, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatás során Guevarra és kollégái a nem specifikus placebókat az agyi emocionális aktivitások csökkentésére tesztelték. Két csoportba osztották a kísérleteken részt vevő önkénteseket – amíg az egyik csoportba sorolt személyek tudták, hogy hatástalan gyógyszert kapnak, addig a másik társaságot erről nem tájékoztatták.
A placebocsoport tagjai először elolvasták a placebohatásról szóló publikációkat, majd ezután sóoldatot kaptak orrspray formájában és közölték velük, hogy kizárólag hatástalan szerről van szó, ami csak akkor enyhítheti a negatív tüneteiket, ha hisznek benne. A kontrollcsoporttal ugyanezt az oldatot inhaláltatták, viszont elmondták nekik, tudományos célból szeretnék vizsgálni a spray hatékonyságát.
Ezután a kutatók összehasonlították a két csoport eredményét, és a negatív érzéseket és stresszt kiváltó biomarkerek nyomait keresték – csupán pár másodpercen belül rátaláltak a nem specifikus placebók hatásaira.
2014-ben már elvégeztek hasonló vizsgálatokat migrénes egyéneknél, ahol az egyik csoport fejfájás elleni gyógyszert kapott, ami meg is volt címkézve, a másik társaság tagjait placebóval kezelték placebo felirattal ellátott tablettákkal, a harmadik csoportnak pedig semmit sem adtak. Kiderült, hogy nagyjából 50%-os effektivitást tudtak elérni a placebósok a gyógyszeres csoporthoz képest, de ezt akkor a gyógyszerszedési szokásokhoz kötötték.
„A placebók kizárólag mentálisan befolyásolhatják az embereket. A nem specifikus placebók azért születtek meg, hogy akár a mindennapi praxisba is beemeljük őket. Ahelyett, hogy egy csomó gyógyszert írnánk fel a páciens tüneteinek kezelésére, placebót adhatunk neki, egyúttal elmagyarázhatjuk, hogy segíteni fog abban az esetben, ha hinni fog benne.”
mondta Jason Moser, a kutatás társszerzője.
Ne hagyd ki:
