A ChatGPT nem lehet társszerző a tudományos folyóiratoknál
Ezzel szemben azonban egyes folyóiratoknál lehetővé teszik a kutatók számára, hogy a mesterséges intelligenciát használják a kutatás nyelvezetének javítására.
A ChatGPT, az OpenAI chatbotja már megannyi verset, esszét, de még kódrészletet is írt, ám egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy a közeljövőben szerzői elismerést kap egy lektorált tanulmány társszerzőjeként. A Guardian jelentése szerint ugyanis az olyan nagy tudományos kiadók, mint a Springer Nature és az Elsevier leszögezték, hogy a ChatGPT-t nem tekintik szerzőnek publikációikban.
Tavaly novemberi indulása óta a ChatGPT felhasználók millióinak kérdéseire válaszolt, legyen szó akár bonyolult definíciók magyarázatáról, akár egy esszé megírásáról egy irodalmi személyiség stílusában.
Magdalena Skipper, a Nature tudományos folyóirat főszerkesztője a Verge-nek elmondta, hogy azért nem lehet társszerző a ChatGPT, mert egy szerző nem csupán egy kutatási cikket ír meg, hanem több szerepet is vállal a kutatásban: például kísérleteket tervez, elvégzi azokat, levelezik más tudósokkal és a sajtóval, és nem utolsó sorban elmagyarázza az eredményeket.
Mivel azonban a mesterséges intelligencia erre nem képes, a kiadó sem úgy tekint rá, mint aki megérdemli azt az elismerést, mint a hús-vér kutatók. Egy másik nagy kiadó, az Elsevier pedig azon az állásponton van, hogy irányelvei megengedik a kutatóknak, hogy a mesterséges intelligenciát a kutatási cikk olvashatóságának és nyelvezetének javítására használják, de azt nem engedik, hogy az adatok értelmezésére és tudományos következtetések levonására használják a chatbotot.
Ezzel Skipper is egyetértett ezzel, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia eszközei nagyszerű „kiegyenlítési lehetőséget” nyújtanak azon kutatóknak, akiknek nem az angol az anyanyelve.