Human Rights Watch: Kína DNS-mintákat gyűjt Tibet-szerte, többek között óvodás gyermekektől
A nemzetközi nonprofit jogvédő szervezet közlése szerint új bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy Kína Tibet-szerte DNS-mintákat gyűjt.
Fotó: MTI/EPA/Ho Hvi Jung
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet legfrissebb jelentésében több bizonyítékot is bemutatott arra vonatkozóan, hogy a kínai hatóságok Tibet-szerte gyűjtenek DNS-mintákat, többek között óvodás gyermekektől, a szülők beleegyezése nélkül.
A hétfőn közzétett friss jelentésben új bizonyítékokat is bemutattak arra vonatkozóan, hogy Kína Tibet teljes lakossága körében végez szisztematikus DNS-gyűjtést, egyfajta „bűnfelderítési akció” részeként.
„Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan nyilvánosan is elérhető bizonyíték, mely arra utalna, hogy az emberek visszautasíthatják a részvételt, vagy hogy a rendőrségnek hiteles bizonyítéka lenne olyan bűncselekmény elkövetésére, mely indokolná a DNS-gyűjtést”
– mutatott rá a szervezet jelentésében.
Hozzátették, az ilyen célú tömeges DNS-gyűjtés az emberi jogok súlyos megsértésének minősül, tekintettel arra, hogy nem igazolható, hogy az intézkedés szükséges, vagy arányos. A hétfőn közzétett jelentésben ismertetett DNS-gyűjtési akciók 2019-ben kezdődtek meg a „három nagy” (ellenőrzés, nyomozás, közvetítés) elnevezésű rendőri kampány keretében, melynek célja Kína igen intenzív, alulról szerveződő rendőri rendszerének megerősítése.
A Guardian által is szemlézett jelentésben a szervezet két nyilvánosan meghirdetett, kormányzati pályázatot is idézett a helyi DNS-adatbázisok 2019-es kiépítésére vonatkozóan: a nyilvánosan elérhető rendőrségi és állami kiadványokra hivatkozva a Human Rights Watch 14 különböző településen azonosított ilyen intézkedéseket Tibet minden prefektúra szintű régiójában, köztük egy egész prefektúrában, két megyében, két városban, két községben és hét faluban.
A jelentésben úgy írták le a rendőri akciókat, mint „tolakodó rendőri intézkedések”, tekintettel arra, hogy egyes falvakban minden egyes lakostól, beleértve az akár 5 éves gyermekeket is, DNS-mintát vettek. Egy korábbi, januárban nyilvánosságra hozott jelentésben pedig a rendőrség arról értekezett, hogy Csonggye megyében miként hajtották végre a DNS-gyűjtéseket, valamint, hogy hogyan alakították ki a nyilvántartást a begyűjtött információk alapján.
„Egyetlen falu sem maradhat ki a környékről, egyetlen háztartás sem maradhat ki a faluból, és egyetlen személy sem maradhat ki egy háztartásból”
– állt a rendőrség egyik jelentésében a Human Rights Watch jelentése szerint.
Mint ismert, Kína több mint 70 évvel ezelőtt annektálta Tibetet, s azóta is kínai ellenőrzés alatt áll, amit a tibetiek a mai napig invázióként emlegetnek. Noha Peking továbbra is állítja, hogy az annektálás valójában a „teokratikus uralom alóli békés felszabadulás” volt, a helyiek nem így látják, ráadásul Tibet területe is egyike azon határ menti régióknak – mint például Hszincsiang és Mongólia –, ahol a kínai kormány elnyomja az etnikai kisebbségek vallási, valamint kulturális szokásait.
Az emberi jogi szervezet jelentésében arra is kitért, hogy áprilisban a kínai hatóságok a tibeti Lhasa megyében található Nyemo településen három óvodában egész óvodás csoportoktól gyűjtöttek be DNS-mintákat, a szervezet pedig rámutatott, egyetlen nyilvánosan elérhető dokumentumban sem volt utalás arra vonatkozóan, hogy a szülőktől előzetesen engedélyt kértek volna.
A Human Rights Watch jelentésében hangsúlyozta, a DNS-gyűjtés már a múltban is komoly aggodalmat keltett a jogvédő csoportok körében, ugyanis a kínai kormány 2000-ben hozta létre a „nemzeti DNS-adatbázist”, mely legalább 40 millió ember adatait tartalmazza. A szervezet jelentése szerint a kínai törvények e minták gyűjtését konkrét büntetőügyekhez köthető személyekre korlátozzák, ám a rendőrség rendszeresen kampányokat folytatott, hogy biometrikus adatokat gyűjtsön az egyszerű, hétköznapi polgároktól, „nem részletezett szükségesség miatt”.
