Michelle Bachelet mindössze pár perccel hivatali idejének lejárta előtt kiadta azt a jelentést, melyben részletesen beszámolt a Kína által az ujgurokkal szemben elkövetett kínzásokról, kényszersterilizációról, valamint az internálásról.

Az ENSZ leköszönő emberi jogi biztosa jelentésében leszögezte, „Kína súlyos emberi jogi jogsértéseket követett el az ujgur muszlimokkal szemben Hszincsiang tartományban, amelyek akár emberiség elleni bűncselekménynek is minősülhetnek”. Soron kívül Rendkívüli üzemanyagár-változás került bejelentésre

A lesújtó jelentést Bachelet mindössze 11 perccel hivatali ideje lejárta előtt adta le, és genfi idő szerint éjfélkor hozta nyilvánosságra: a közzétételre azért kellett ennyit várni, mert a hivatalos kínai válasz csak később érkezett meg, a jelentés azonban olyan személyek neveit és fotóit is tartalmazta, melyeket az ENSZ-biztosnak adatvédelmi és biztonsági okokból ki kellett takarnia a dokumentumból.

A kínai kormány egészen az utolsó pillanatig próbálta akadályozni, hogy a jelentés napvilágot lásson, és ismételten „Kína-ellenes rágalomként” utasította el tartalmát, ám az ujgur emberi jogi csoportok egyfajta mérföldkőként üdvözölték a jelentést, mely talán elindíthat egy olyan nemzetközi válaszlépést, mely felszámolja az ujgurok tömeges bebörtönzését Kínában.

Az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának (OHCHR) 45 oldalas eredeti jelentését ezen a linken lehet megtekinteni, melyben Bachelet a következő lesújtó megállapításokat fogalmazta meg:

A kína kormány hivatalos válaszában közölte, hogy a jelentés a „Kína-ellenes erők által gyártott dezinformáción és hazugságokon alapul”, majd azzal vádolta a jelentés íróját, hogy „szándékosan rágalmazza Kínát”, valamint „beleavatkozik az ország belügyeibe”.

A kínai kormány válaszához egy 121 oldalas ellenjelentést is csatolt, melyben hangsúlyozták a „terrorizmus fenyegetését”, és a „kínai kormány által elért stabilitást”, melyet a „radikalizálódás-mentesítő”, illetve szakképzési és képzési központok” állami programja hozott el Hszincsiangba.

Omer Kanat, az Uyghur Human Rights Project nyomásgyakorló csoport ügyvezető igazgatója üdvözölte az ENSZ jelentését, s úgy fogalmazott, ez „megváltoztatja az ujgur válságra adott nemzetközi válaszlépéseket”, hangsúlyozva, hogy üdvözlendő, hogy az ENSZ „kínai kormány erélyes tagadása ellenére” hivatalosan is elismerte, hogy „milyen szörnyű bűncselekmények történnek”.

Kína az elmúlt 5 évben becslések szerint több mint egymillió ujgurt és más kisebbségi csoportokat zárt internálótáborokba, melyeket „szakképzési és képzési központoknak” neveznek. Noha a központok egy részét azóta már bezárták, feltételezések szerint még mindig több százezer ujgur lehet kínai börtönökben, a legszomorúbb pedig az, hogy több száz esetben a hozzátartozók nem is tudnak családtagjaik sorsáról.

Az ENSZ nyomozói által megkérdezett 26 korábbi fogvatartott kétharmada számolt be arról, hogy „olyan bánásmódot alkalmaztak velük szemben, mely kínzásnak és/vagy a bántalmazás egyéb formáinak felel meg”.

A jelentésben leírt bántalmazások között szerepelt többek között az elektromos botokkal való verés; a „tigrisszékbe” kötözés (egy olyan szék, melyhez a fogvatartottakat a kezüknél és a lábuknál fogva kötözik – a szerk.); meghatározatlan ideig tartó magánzárka; valamint a vízzel történő kínzás (a kihallgatás azon formája, melynek során vizet öntenek, vagy vizes rongyot feszítenek a fogvatartott arcára – a szerk.).

Az Egyesült Államok mellett több ország is azon az állásponton van, hogy az ujgurok és más muszlimok tömeges bebörtönzése Hszincsiangban, továbbá a mecsetek és közösségek lerombolása, valamint az erőszakos abortusz és sterilizáció egyértelműen népirtásnak minősül.