Az elhízás gyógyszeres kezelésével megelőzhető a cukorbetegség kialakulása

Az Egyesült Államokban mintegy 30 millió embert érint a 2-es típusú cukorbetegség, és Magyarországon sem jobb a helyzet, itthon is több százezren vannak, akik diabéteszben szenvednek.

Ez a fajta rendellenesség az 1-es típusú cukorbetegséggel szemben általában nem magától jön létre, hanem gyakran a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód okozza, amelyek magas vércukorszintet idéznek elő, ami idővel veszélyezteti a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek termelését, ezáltal az inzulin azon képességét, hogy segítse a szervezetet a glükóz feldolgozásában. Soron kívül Keményen szembesítette Vitézy Karácsonyt a budapesti kukahelyzettel

A Scripps Kutatóintézet tudóscsapata új eljárásokat keresett, hogy beavatkozhasson ebbe a veszélyes eseményláncba. Végül olyan különleges útvonalat találtak, amelyben egy IRE1 és XBP1s nevű fehérjepár vesz részt – az elhízás által kiváltott sejtstressz hatására az IRE1 aktiválhatja az XBP1s-t, amely később védekező válaszként egy sor gént aktivál.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezek az elhízással kapcsolatos sejtstresszek elősegíthetik a cukorbetegség kialakulását, továbbá az ominózus útvonal aktivitása rövid távon védi a máj- és zsírsejteket. Az útvonal gyógyszerekkel való célzott kezelése viszont korántsem ilyen egyszerű, mivel folyamatos aktiválása gyulladáshoz és a sejtek károsodásához vezethet, ami végső soron még rosszabb eredményt hozhat az anyagcsere-egészség szempontjából.

Kutatók nemrégiben sikerrel jártak az IXA4 nevű kísérleti vegyülettel, amelyről kiderítették, hogy aktiválni lehet vele a szükséges jelátviteli régiókat, de csupán néhány órára, a fennmaradó időben kikapcsolt állapotban kell hagyni őket.

Mindezt elhízott egereken mutatták ki, amelyeket magas zsír- és kalóriatartalmú étrenden tartottak. Nyolc hét kezelés után megállapították, hogy a rágcsálók glükóz-anyagcseréje és inzulinaktivitása javult a kontrollcsoporthoz képest, emellett kevesebb zsírfelhalmozódást és gyulladást tapasztaltak a májban, és nem csökkent az inzulintermelő sejtek száma sem a hasnyálmirigyben.

Bár a kezelés jelentős általános javulást eredményezett az anyagcserében, a tudósok megjegyzik, hogy csak korlátozott számú szövetet képes elérni. Jelenleg azon dolgoznak, hogy olyan vegyületeket fejlesszenek ki, amelyek a sejtek szélesebb körére képesek hasonló hatást gyakorolni, ezáltal másfajta betegségekre irányuló terápiás módszereket is létre lehet hozni.