Vajon az infláció mértéke befolyásolhatja a választások eredményét?
Nem biztos, hogy a választók többsége a kormány számlájára írja majd a pénzromlást, hiszen egy nemzetközi negatív trendről van szó.
Az infláció növekedésével általában csökken a munkanélküliség, ezért egy bizonyos pontig a növekvő infláció növekvő kormánypárti támogatottsággal társul.
A túl magas infláció viszont már rosszat tesz a kormánypártok támogatottságának. Nehéz pontosan megmondani, hogy hol van az a határ, ami felett már árt a kormánynak a drágulás: különböző amerikai egyetemek kutatói 5-7 százalék körülire teszik ezt a szintet – olvasható a G7 átfogó elemzésében.
A várt infláció nem okoz károkat a kormánynak, mivel arra fel tudnak készülni a gazdasági szereplők – új munkaszerződéseket tudnak kötni, vagy például meg tudják emelni az áraikat.
A gond csupán az ezt meghaladó inflációval van: Harvey D. Palmer és Guy D. Whitten politológusok konstatálták, hogy a várt infláció egy százalékos növekedésével negyed százalékot nő a kormány népszerűsége, vagyis a négy százalékos infláció például egy százalékpontot javít a kormánypárt támogatottságán.
A nem várt infláció azonban viszi a szavazatokat: a szerzők szerint egyszázaléknyi nem várt drágulás egy százalék csökkenést jelent a kormánypárti szavazók számában.
Ha hihetünk a kutatóknak, a kormány érdeke lehet pörgetni a gazdaságot azzal, hogy egyre több elkölthető pénzt ad az embereknek, így növelve az inflációt és csökkentve a munkanélküliséget. Ha négyszázalékos inflációval számol a lakosság, akkor pár százalékos túllépés esetén sincs komoly gondja a kormánynak, 7–10 százalékos infláció esetén azonban már komoly gondok jöhetnek.