Látást helyreállító bionikus szem fejlesztését célozták meg ausztrál kutatók
A kísérleti látás-visszaállító eszköz beültetése reményt jelenthet a vakság bizonyos típusaiban szenvedők számára.
Sydney-i Egyetem
A Phoenix99 Bionic Eye névre keresztelt protézist jelenleg az ausztrál Sydney-i Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai fejlesztik. Olyan degeneratív betegségek, mint például a retinitis pigmentosa okozta vakságban szenvedő betegeknél kívánják alkalmazni, akiknél a retina károsodik, de a látóideg ép marad.
A rendszer egy szemüvegre szerelt apró méretű videokamerát tartalmaz, ami a viselője előtt lévő jeleneteket rögzíti. A kimenetét vezeték nélküli jellé alakítják át, amelyet a kamera a páciens füle mögé, a bőr alá ültetett kommunikációs modulra továbbít.
Ez a modul viszont a videojelet elektromos impulzusok mintájára dekódolja, amelyeket az érintett szem retinájára ültetett stimulációs egységhez továbbít. Ez az eszköz képes megkerülni a retina diszfunkcionális fotoreceptor neuronjait, amelyek elvesztették képességüket, hogy reagáljanak a retinára fókuszált fényre.
Ehelyett az implantátum közvetlenül a retina alatti, rendeltetésszerűen működő ganglionsejteket stimulálja, amelyek a retina más sejtjeitől érkező inputok látóidegen keresztül az agyba történő összegyűjtésért és továbbításért felelősek.
„Ami a helyreállított látás minőségét illeti, tudjuk, hogy különbözni fog attól, amit normális látásnak neveznénk. A retina elektromos stimulációjának hasonló koncepcióit már tesztelték embereken szerte a világon, és az eredmények nagyon változóak voltak. Az elvárások szerint a protézis egyszerű információkat fog szolgáltatni a személy környezetéről, például az akadályok észlelését, mégpedig azzal a céllal, hogy segítse a navigációt, a tájékozódást vagy akár a nagy betűk olvasását” – mondta Samuel Eggenberger, a Sydney-i Egyetem biomérnöke.
Egy nemrégiben végzett, három hónapon keresztül tartó vizsgálat során megállapították, hogy a Phoenix99 eszközt jól tolerálta a birkák szervezete, amelybe beültették. Az alkatrészeket körülvevő szövetekben nem jelentkeztek ellenreakciók, ami arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a rendszer több évig biztonságosan a helyén maradhat, ezért a kutatócsoport engedélyt kér az embereken végzett klinikai kísérletek elvégzésére.
„Abban reménykedünk, hogy e technológia révén a degeneratív retinabetegségek miatt súlyos látásvesztéssel élő emberek visszanyerhetik a részleges vagy teljes érzékelőképességüket” – zárta gondolatait Eggenberger.
