Annyi energiát spórolt a kínai kriptovaluta-tiltás, amennyit Finnország és Chile egy évben elhasznál
Azon felül, hogy jelentős módon csökkenthető a széndioxid-emisszió, a kriptovaluták bányászatának betiltása rengeteg energiát spórolhat meg a távol-keleti országnak.
A kínai kormány múlt héten újfent bejelentette, határozottan kiállnak döntésük mellett, melynek értelmében betiltják az egész ország területén a kriptovalutákkal történő tranzakciókat, kereskedéseket, és természetesen a virtuális coinok bányászatát is.
Miközben az Egyesült Királyságban óriási problémákat idézett elő a földgáz hiánya, Kínában ugyanez a helyzet a szénnel. A The Guardian riportjából kiderült, hogy a kriptovaluták tiltása előtti napokban olyannyira súlyossá váltak az állapotok a távol-keleti országban, hogy csupán két hétre elegendő tartalékuk maradt.
A 23 kínai tartományból 20-ban le kelett csökkenteni a gyárak üzemeltetési idejét, míg az üzletekben lámpák helyett gyertyákkal világítottak, bizonyos térségekben pedig a mobilhálózatokat is lekapcsolták annak érdekében, hogy spórolni tudjanak az energiával.
Habár azt gondolhatnánk, hogy a kínai energiafogyasztás 1,1 százalékáért felelős kriptovaluták bányászata nem számít jelentős tételnek, a valóság ezzel szemben teljesen más.
A Rystad Energy júliusi beszámolójából megtudhattuk, ha az abszolút értékeket nézzük, akkor az 1,1 százalék nagyjából 86 terawattórányi elektromos áramnak felel meg, ami akkora mennyiség, mint amennyit Finnország vagy Chile egy esztendő alatt elhasznál.
Mivel Kínában az elektromos áram előállítása 63 százalékban szénnel történik, a bitcoin-bányászat esetében pedig ugyanez az arány 65 százalékra rúg, így kijelenthető, hogy körülbelül 57 tonna szén-dioxidtól mentesítették a tiltással az atmoszférát, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy 2060-ra karbonsemlegessé válhasson az ország.