Érdekes információk derültek ki a Bennu aszteroidáról
A NASA OSIRIS-REx szondája eddig nem látott felvételeket készített a hatalmas űrszikla felületéről.
A NASA OSIRIS-REx szondája eddig nem látott felvételeket készített a hatalmas űrszikla felületéről.
Az amerikai űrügynökség a misszió során a lehető legtöbb fényképet szeretné elkészíteni, emellett idén októberben landolhat a Bennu felszínén, ahol 60 grammnyi kőzetmintát gyűjthetnek be, majd azokat 2023-ra visszaszállítják a Földre, ahol a geológusok tüzetesebben megvizsgálhatják az óriási aszteroidát, mellyel közelebb kerülhetnek akár a Naprendszerünk keletkezésének megfejtéséhez.
A vizsgálatok során egészen különös jelenségre lettek figyelmesek, ugyanis a Bennun uralkodó hőmérséklet-ingadozások nyomán a felszínen található kövek egyszerűen megrepedeztek.
Ezt a folyamatot szakmai nyelven termikus törésnek hívják – a Napból származó sugarak napközben kitágítják a kőzeteket, melyek éjjelre lehűlnek és ezáltal berepednek. A procedúra természetesen állandóan megismétlődik, melynek következtében ezek a repedések tovább mélyülnek.
Amíg a bolygókon a termikus törés az atmoszféra jelenléte miatt csak korlátozott módon zajlik, addig az aszteroidák nincsenek megvédve a káros sugárzásoktól. A Bennun reggel és délután akár 127 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet, éjszaka viszont -73 Celsius fokig süllyedhet.
Az OSIRIS-REx már csupán 75 méter magasságban köröz az űrszikla felett, így minden eddiginél részletesebb fényképeket tudott szolgáltatni a csillagászoknak – még az 1 centiméter átmérőjű apró törmelékeket is meg tudta örökíteni.
Az asztronómusok a felvételeket elemezve a töréseken kívül úgynevezett gyapjúzsákokat is felfedeztek, melyek az exfoliáció során keletkeznek – ezek a lapos kőzethéjak és -pikkelyek egymás utáni leválásának tömeges mállásakor jönnek létre.
Jamie Molaro, a tucsoni Planetary Science Institute professzora és a Bennuval kapcsolatos kutatások vezetője megerősítette, hogy a légkörrel nem rendelkező objektumoknál az előbb említett két folyamat rendkívül gyakori:
„Ez a kirakós egy része, amellyel következtethetünk arra, milyen lehetett az aszteroida eredeti felszíne több millió évvel ezelőtt.”
A repedések nagyságából meg lehet állapítani, nagyjából milyen hőmérsékleti viszonyok lehettek a Bennun, amely a Napunkról is sok mindent elárulhat.
A projekt tudósa és a NASA Goddard Space Flight Center szakembere, Jason Dworkin elmondta,
„Még nem tudjuk, milyen intenzitással repedezhetnek meg a kőzetek a Bennu felületén, viszont végre lehetőségünk nyílik arra, hogy szinte testközelből vizsgálhassuk az eseményeket. A laboratóriumi kísérletek, melyeket a mintákon végezhetünk majd el, még több információval szolgálhat a jövőbeni kutatásainkhoz.”
Kapcsolódó hír:
