Aki gyakran használja a tömegközlekedést, nagyobb eséllyel fertőződhet meg a vírussal
A kutatók arra keresték a választ, hogy mely tényezők segíthetik elő a koronavírus terjedését a nagyvárosokban.
Flickr/Neil. Moralee
A zsúfolt tömegközlekedési eszközökön töltött idő felelhet a Covid-19-fertőzés átadások nagy számáért a nagyvárosokban – derül ki a Buildings and Cities szaklapban közölt kutatásból, melyet az Infostart szemlézett.
„Megpróbáltuk meghatározni, hogy az épített környezet hogyan befolyásolja a koronavírus terjedését. Azt találtuk, hogy a szomszédos lakónegyedek sűrűsége és a tömegközlekedéssel ingázók magas aránya nem függ össze a magasabb koronavírusos megbetegedési aránnyal. A háztartások túlzsúfoltsága és a hosszabb ingázási idő azonban rontja az egyes családok, az orvosilag veszélyeztetett közösségek és a városok egészének járványügyi ellenálló képességét”
– mondta Timur Dogan vezető szerző, az Építészeti, Művészeti és Tervezési Főiskola építészeti tanszékének adjunktusa.
A kutatások azt mutatják, hogy azok a közösségek vannak a leginkább kitéve a fertőzésveszélynek, akik napi 40-60 percnyi tömegközlekedéssel jutnak el a munkahelyükre. A zsúfoltsági tényezők is számítanak, mint például az, hogy egy háztartásban hányan élnek, azonban a lakóövezetek sűrűsége ebből a szempontból nem releváns, ugyanis a sűrű lakóövezetben közelebb adódhat munkahely, kevesebbet kell tömegközlekedéssel utazni, sokan választhatják a gyaloglást vagy a biciklizést.
„A nagy sűrűségű városrészek nem feltétlenül jelentenek rosszat a betegségek terjedése szempontjából, egy ilyen városrész akár előnyös is lehet”
– mondta Dogan.
Dogan elmondta, eredményeik fényében megfontolandó a húszperces város ötlete: ez egy olyan koncepció, amelyben az ember húszperces sétával vagy kerékpározással minden szükséges ügyintézést, munkát és szükségletet el tud végezni.
„Ez a fajta várostervezési paradigma olyan előnyöket ígér, amelyek élhetőbbé, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszik városainkat. A professzionális várostervezők szerint az aktív mobilitás egészséges dolog. Ha csökkenteni tudjuk a járműforgalmat, csökkenthetjük a környezetszennyezést és az energiaigényt, egészségesebb lakosságot kaphatunk”
– tette hozzá Dogan.
