A makrofágok olyan immunsejtek, amelyek állandóan figyelik a szervezetbe bejutó anyagokat, és amelyeket veszélyesnek ítélnek meg, mint például patogén mikrobákat vagy hibás, rákos szöveteket, azonnal elfogyasztják.

A mikrogliák rezidens makrofágok, melyek az agyban és a gerincvelőben fordulnak elő, és főként a károsodott neuronokat, valamint a plakkokból fennmaradó részecskéket, illetve egyéb maradványokat semlegesítenek.

A Virginai Egyetem tudósai nemrég egy teljesen új funkcióra bukkantak, mégpedig egereken végzett kétfotonos mikroszkópos vizsgálatok során. Rájöttek, hogy azok a rágcsálók, amelyeknél erőteljes epilepsziás rohamok alakultak ki, a mikrogliák nem fogyasztották el a sérült neuronokat, helyette meggyógyították őket.

A mikrogliák apró zsebecskéket kezdtek el kialakítani maguk körül, majd a neuronok jeleit továbbító dendritek köré formálódtak, és órákon keresztül ott maradtak, ezáltal kezelték a sérült sejteket.

Kutatók szerint áttörést érhettek el az idegtudomány e területén, hiszen ez lehet az első lépés afelé, hogy agyi rohamok elleni készítményeket alkossanak meg, amelyekkel megelőzhetőek az epilepsziás és más tünetegyüttesek.

Egyelőre még csupán a korai fázisban járnak a kísérletek, ám ha sikerülne eljutni az emberi ellenőrzésekig, akkor elképzelhető, hogy az elkövetkező évtizedekben enyhülés érhető el a súlyos neurológiai panaszokkal küzdő pácienseknél.