Az USA felkeresi a palesztin vezetőket, akikkel senki sem akar tárgyalni

Azonban mikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden látogatást tesz, találkozni fog a palesztin vezetőkkel is, akiket a tiltakozások miatt háttérbe szorítottak, és akiket a militáns Hamász csoport kijátszott – és akiket a palesztinok, úgy tűnik, jobban megvetnek, mint hosszadalmas uralmuk alatt bármikor.

A Palesztin Hatóság most sincs közelebb az államisághoz, mint akkor, amikor a ma 85 éves Mahmúd Abbászt 2005-ben, Jasszer Arafat halála után elnökké választották, és a palesztinok sokkal mélyebben megosztottá váltak. Abbász a múlt hónapban fújta le az első választásokat 15 év után, amikor úgy tűnt, hogy Fatah széttöredezett pártja kínos vereséget szenved. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

A Palesztin Hatóság azonban szoros biztonsági kapcsolatokat tart fenn Izraellel, és mélyen elkötelezett a kétállami megoldás gondolata mellett. Nemzetközi szinten ezt tekintik a konfliktus megoldásának egyetlen módjának, annak ellenére, hogy több mint egy évtizede nem folytak érdemi béketárgyalások.

A Hamász iszlamista militáns csoport elsöprő győzelmet aratott a legutóbbi, 2006-os választásokon, és úgy tűnt, hogy ismét jól fog szerepelni, de továbbra sem ismeri el Izrael létjogosultságát, és feketelistán is van, mint terrorszervezet. A jeruzsálemi és máshol zajló tüntetések egyébként többnyire vezető nélkül zajlanak.

„A lehetőség vagy a Hamásszal való együttműködés, vagy egy hihetetlenül nem reprezentatív és nem létező kormányzó – valamiféle kormányzó – hatóság, amely egyáltalán nem rendelkezik legitimitással” – mondta Tahani Mustafa, a Crisis Group nemzetközi elemzője.

Izrael és az Egyesült Államok a jelek szerint a második utat választja, s mindkét ország tisztviselői azt mondják, hogy a Hamász rovására szeretnék megerősíteni a Palesztin Hatóságot, amit már többször is megpróbáltak, de kudarcot vallottak, mióta a Hamász 2007-ben átvette a hatalmat Gázában Abbász erőitől.

Sok palesztin úgy tekint a Palesztin Hatóságra, mint az izraeli uralom berögzült és egyre elviselhetetlenebb rendszerének részére, amely messze túlmutat a megszállt Ciszjordánián, ahol a Palesztin Hatóság a nagyobb lakossági központokat is izraeli ellenőrzés alatt tartja. Dühük a múlt hónapban tüntetésekben és jeruzsálemi összecsapásokban forrta ki magát, amelyek végül az egész régióra kiterjedtek, bevonva Izrael palesztin állampolgárait és kiváltva a gázai háborút.

Ez a feszültség a legutóbbi zavargások középpontjában álló Al-Aksza mecsetben, a szent helyen tartott pénteki imán is élesen megmutatkozott, amikor palesztin hívők ezrei skandálták, hogy „A hatóság kutyái, kifelé!”, válaszul a Palesztin Hatóság által kinevezett mufti prédikációjára.

A Palesztin Hatósággal ellentétben, amely szigorúan fogalmazott az al-Aksza izraeli rendfenntartása és a zsidó telepesek azon kísérletei ellen, hogy több tucat családot kilakoltassanak egy közeli környékről, Deif ultimátumot adott ki. Amikor az idő lejárt, a Hamász nagy hatótávolságú rakétákat lőtt ki, amelyek megzavartak egy izraeli felvonulást – írja az Independent.

Ez váltotta ki a tragikus gázai háborút, amely több mint 250 ember halálát okozta, akiknek túlnyomó többsége palesztin volt, és széles körű pusztítást végzett az elszegényedett területen. Ugyanakkor a Hamásznak lehetővé tette, hogy Jeruzsálem – amelyhez a közel-keleti konfliktus mindkét felét mély érzelmi szálak fűzik – ravasz védelmezőjeként tüntesse fel magát, és azt állítsa, hogy csapást mért a sokkal erősebb Izraelre.