Veszélybe került a tanári szakma Magyarországon

A legújabb statisztikák alapján idén 13 110-en adtak be jelentkezést valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakra, közülük 9 791-en jelölték meg első helyen a képzést.

Mindez 15 százalékkal több, mint ahányan 2020 elején jelentkeztek – akkor csupán 11,1 ezren választották a tanári szakmák valamelyikét, ami 2019-hez viszonyítva 37 százalékos visszaesésnek mutatkozott. Soron kívül Újabb megrázó részletek láttak napvilágot a komlói motorbalesetről

A Népszava tudósítása szerint a korábbi, magasnak mondható jelentkezési arányok ellenére is évek óta visszatérő probléma a tanárhiány. A jelentkezők körülbelül fele nyer felvételt, ám közülük sokan lemorzsolódnak a képzés előrehaladtával.

A felvett fiatalok legalább negyede el sem jut diplomaszerzésig, akik pedig végül sikeres államvizsgát tesznek, és megkapják okleveleiket, végül nem pedagógus munkakörben helyezkednek el.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta, a tanárok körében jelentős a korai pályaelhagyás, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. Totyik Tamás hozzátette, szerinte az idei jelentkezési adatok valamelyest jobbak a 2020-asnál, a szakmát azonban nem fogják kihúzni a gödörből.

„Nagyon komoly problémák elé néz a magyar közoktatás, ha nem változik a helyzet. Az egyik legsürgetőbb lépés a pályakezdők bérének jelentős emelése lenne. Egy diplomás, pályakezdő pedagógus ma nettó 140 ezer forint körüli összeget visz haza, majdnem annyit, mint egy általános iskolai végzettségű iskolaőr. A 2013-ban bevezetett életpályamodell csődöt mondott, az akkori bérrendezés a garantált bérminimum emelkedése miatt elveszítette értékét.”