Mark Rutte új stratégiával igyekszik megerősíteni a NATO kohézióját, amelynek középpontjában a védelmi ipari együttműködés és az Egyesült Államokkal kötendő új fegyverüzletek állnak, miközben célja az is, hogy Donald Trump amerikai elnök továbbra is elkötelezett maradjon a szövetség mellett.

A kezdeményezés különösen aktuális, mivel az európai országok jelentős gyártási lemaradással küzdenek a hadiipar területén, amit a júliusi ankarai csúcstalálkozó előtt szeretnének kézzelfogható eredményekkel ellensúlyozni.

Fontos nap következik

A svédországi Helsingborgban pénteken találkozó külügyminiszterek számára a védelmi termelés kiemelt napirendi pont lesz, mivel a szövetség vezetése szerint sürgetővé vált a gyártási kapacitások bővítése és az ipari szerződések felgyorsítása.

Három magas rangú NATO-diplomata szerint Rutte az elmúlt hetekben intenzív kampányt folytatott annak érdekében, hogy a tagállamok növeljék a termelést, ami egyszerre szolgálja az európai hiány pótlását és egy olyan gazdasági érvrendszer felépítését, amely Trump számára is elfogadható.

A főtitkár terve

Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter üdvözölte a kezdeményezést, és úgy fogalmazott, „nagyon jó, hogy Rutte Ankarában is hangsúlyozza ezt, mert így közös szabványokat alakíthatunk ki, javíthatjuk az interoperabilitást, és többet, valamint olcsóbban gyárthatunk”. Hozzátette, „folytatnunk kell a kereskedelmet és a közös fegyvergyártást, az Egyesült Államok pedig egyedi képességekkel rendelkezik”.

A főtitkár terve ugyanakkor feszültséget kelthet az Európai Unióval, amely milliárdos hitelprogramokkal és jogszabályi javaslatokkal saját védelmi iparának megerősítésére törekszik, és előnyben részesítené az uniós vállalatokat. Egy uniós diplomata szerint „az Egyesült Államok nem volt különösebben megbízható, és az európai stratégiai autonómia lendületet kapott”, ezért ha a tagállamok jelentős összegeket fordítanak védelemre, annak az európai cégeknek is kedveznie kell.

Rutte nyilvánosan is igyekszik ösztönözni a vállalatokat a termelés bővítésére, még akkor is, ha nem minden esetben állnak rendelkezésre végleges szerződések. Svédországi látogatásán azt mondta, „a kereskedelmi vállalatok azért vannak, hogy ahol üzleti lehetőség adódik, ott éljenek vele, most pedig hatalmas üzleti lehetőség kínálkozik”, majd hozzátette, „Ankarában látni fogják, hogy ez az egyik fő téma lesz”.

A háttérben is zajlanak a megbeszélések

A háttérben a főtitkár arra kérte az európai szövetségeseket, hogy a csúcstalálkozóra konkrét bizonyítékokkal érkezzenek a megnövelt gyártási kapacitásokról és ipari szerződésekről, beleértve az amerikai cégekkel létrehozott közös vállalatokat és az Egyesült Államokból történő fegyverbeszerzéseket is. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata várhatóan jelentős hangsúlyt fektet majd a termelés növelésére, miközben a szövetség bejelentheti, hogy az elöregedő Boeing 707 AWACS gépeket a Saab GlobalEye felderítő repülőgépeire cseréli.

A NATO emellett felülvizsgálja a 2013-as ipari együttműködési keretrendszerét, amely a védelmi vállalatokkal való kapcsolatot szabályozza, és amely akár azt is lehetővé teheti, hogy startupok nagyobb szerepet kapjanak a szövetség közös gyakorlataiban. Ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a főtitkár mozgástere korlátozott, mivel a fegyverbeszerzések nemzeti hatáskörbe tartoznak, a NATO legfeljebb keresleti jelzést tud küldeni a piac felé.

Vannak bizonyos kihívások

Becca Wasser, a Bloomberg Economics védelmi elemzője szerint ez különösen a kisebb vállalatok számára jelent kihívást, amelyek nem tudnak gyártósorokat kiépíteni biztos szerződések nélkül, miközben a közös vállalatokat gyakran lassú engedélyezési eljárások és az amerikai technológiai kontrollok miatti aggályok akadályozzák – jelenti a Politico.

Mindeközben Trump váratlan csapatkivonási bejelentései Németországban és Lengyelországban is bizonytalanságot keltettek, bár a NATO legfelsőbb katonai parancsnoka, Alexus Grynkewich amerikai tábornok jelezte, hogy Washington rövid távon nem von ki ötezer főnél több katonát Európából. Rutte szerint az esetleges amerikai bejelentések a kötelezettségvállalások további csökkentéséről „a normál működés részét képezik”, ugyanakkor a szövetség számára kulcsfontosságú, hogy a júliusi csúcson egységes és gazdaságilag is megalapozott üzenetet tudjon felmutatni.