Robert Zemeckis 1985-ös filmje, a Vissza a jövőbe nemcsak az év legnagyobb kasszasikere lett 190 millió dolláros bevételével, hanem közel négy évtizeddel később is az egyik legkedveltebb alkotásnak számít, amely Michael J. Foxot világsztárrá emelte, és generációk számára tette ikonikus járművé a DeLoreant.

A siker azonban korántsem volt magától értetődő, mivel a forgatókönyvet több stúdió is visszautasította, a Disney például kifejezetten kényelmetlennek találta az anya és jövőbeli fia közötti romantikus szálat.

A történet több kulcseleme is változott

A gyártás során további akadályok merültek fel, hiszen Marty McFly szerepét eredetileg Eric Stoltz kapta meg, akit később lecseréltek, így a jelenetek jelentős részét újra kellett forgatni Michael J. Foxszal, emellett a történet több kulcseleme is változott, például az időgép kezdetben nem a sportautó, hanem egy hűtőszekrény méretű, mozdíthatatlan szerkezet lett volna. A legmeglepőbb eltérés azonban a film fináléját érintette, amely eredetileg jóval sötétebb és látványosabb lezárást kapott volna.

A moziváltozatban az 1955-ös Doktor Brown a Hill Valley-i óratoronyba csapó villám energiáját használja fel arra, hogy Martyt visszajuttassa 1985-be, miközben minden a lehető legrosszabbkor romlik el, a kábel elszakad, az autó nem indul, és a feszültség az utolsó másodpercekig kitart.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Teljesen más irányt vett a történet

A történet azonban majdnem teljesen más irányt vett, amit 2016-ban előkerült, korábban ismeretlen storyboardok bizonyítanak, amelyeket Andrew Probert készített, és amik egy soha le nem forgatott befejezést mutatnak be.

Az eredeti elképzelés szerint Marty egy sivatagi atomkísérlet helyszínére hajtott volna be a DeLoreannel, miközben a hadsereg éppen egy bombatesztre készül, és Doktor Brown rádión keresztül időzíti a belépést úgy, hogy az autó pontosan a robbanás pillanatában érje el a szükséges sebességet.

A visszaszámlálás 5, 4, 3, 2, 1 számolással ér véget, majd a bomba felrobban, a mesterséges város pedig megsemmisül a gombafelhő alatt, később pedig 1985-ben turisták gyűlnek össze a helyszínen, amikor egy villanás kíséretében újra megjelenik a DeLorean.

Má döntés született

A kérdésre, hogy miért vetették el ezt a grandiózus megoldást, Bob Gale társíró 2020-ban a The Collider Podcast műsorában egyszerű választ adott. „A legdrágább rész az lett volna, hogy külső helyszínen felépítsük ezt a várost. Azt mondtuk, ha ezt kivágjuk, és inkább egy már meglévő díszletet használunk, azzal könnyedén megspórolunk 1 millió dollárt.” A döntés tehát elsősorban költségvetési okokból született, ugyanakkor kreatív szempontból is szerencsésnek bizonyult.

A villámcsapásos befejezés ugyanis nemcsak izgalmasabb és személyesebb, hanem érzelmileg is kielégítőbb, hiszen Marty sikeresen megváltoztatja családja jövőjét, George kiáll magáért, Doktor Brown pedig túléli a líbiaiak támadását, miután a széttépett levél darabjait mégis a zsebébe rejti.

Andrew Probert később elmondta, ő javasolta ezt a módosítást, mert így a túlélés valódi meglepetésként hat, és szavai szerint „ha nem vagy rá felkészülve, elsiklasz afölött, hogy túllép a levélben jelzett időponton, mert az már nem fontos”, Gale pedig végül elfogadta az ötletet.

A nukleáris robbanás beemelése

A nukleáris robbanás beemelése ráadásul olyan irányba tolta volna el a filmet, amely ellentétes a trilógia könnyed, kalandos hangvételével, hiszen egy időutazós vígjáték esetében a tömegpusztító fegyverek látványa óhatatlanul komorabb árnyalatot ad a történetnek.

Steven Spielberg később hasonló kritikákat kapott az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága egyik jelenete miatt, ahol a főhős egy hűtőszekrényben vészel át egy atomrobbanást, és sok néző éppen azért érezte túlzónak a megoldást, mert a karakter így sebezhetetlenné vált.

Érdekesség, hogy Jon Cryer színész szerint a korai forgatókönyvben Marty valóban egy hűtőszekrényben próbálta volna túlélni a robbanást, amire 2020-ban közösségi oldalán utalva így kérdezett rá: „Ismerős ez a jelenet valakinek?” A végső változat azonban tudatosan a kisebb léptékű, emberközelibb megoldást választotta, amelyben két elszánt figura saját készítésű tervére és bátorságára támaszkodva győzi le az idő szorítását.

Voltak később is sötétebb jelenetek

A trilógia későbbi részeiben is akadtak sötétebb jelenetek, például a második epizódban az alternatív valóság alkoholista Dave-e vagy a harmadik rész kivágott jelenete, amelyben egy seriffet lőnek le fia szeme láttára, ám ezek végül nem kerültek be a moziváltozatba.

A döntések összességében azt szolgálták, hogy a Vissza a jövőbe megőrizze játékos, optimista hangulatát, amelyben a néző biztos lehet abban, hogy a kaland végén minden a helyére kerül.