Zelenszkij szerint megállapodás hiánya újabb jele lehet annak, hogy Moszkva ismét a diplomáciai szándék színlelésével próbál időt nyerni. „Még azt az úgynevezett memorandumot sem látta senki, amelyet több mint egy hete ígérgetnek és állítólag készítenek” – mondta Zelenszkij. „Ukrajna nem kapta meg. Partnereink sem kapták meg. Még Törökország sem, amely az első találkozónak otthont adott.”

A tárgyalások következő fordulóját június 2-án tartanák Isztambulban, ahol Moszkva korábban azt ígérte, bemutatja a tűzszüneti dokumentumokat. Az orosz küldöttséget ezúttal is Vlagyimir Medinszkij, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója vezeti, amit ezt az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova erősítette meg csütörtökön.

Ezzel szemben Ukrajna már benyújtotta saját állásfoglalását, melyről Rusztem Umerov védelmi miniszter számolt be, miután magas szintű egyeztetést tartott Zelenszkijjel, Andrij Sibiha külügyminiszterrel, valamint Andrij Jermak elnöki kabinetfőnökkel. „Minden nap egyeztetünk partnereinkkel az isztambuli tárgyalások előtt” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij szankciókat akar

Zelenszkij elnök a nemzetközi közösség határozottabb fellépését sürgette, és láthatóan elfogyott a türelme az orosz vezetőkkel szemben, akiknek neki akar menni a szankciókkal. „Moszkvával nem működnek a szavak. Mindent megtesznek azért, hogy ezek a találkozók értelmetlenné váljanak. Ezért van szükség szankciókra és valódi nyomásgyakorlásra.”

A május 16-i tárgyalásokat szervező Törökország továbbra is közvetítő szerepet tölt be. Hakan Fidan török külügyminiszter kijelentette,hazája azt várja, hogy a felek álláspontjai közeledjenek egymáshoz. „Ha diplomáciai eredmény születik, az nemcsak a török diplomáciának köszönhető, hanem annak is, hogy mindkét fél hajlandó volt tárgyalni, és ezek a tárgyalások kézzelfogható eredményeket hoztak” – mondta Fidan. Kijevi útja előtt találkozott Medinszkijjel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, és közölte, hogy Törökország megosztotta saját „reális feltételek” mentén felépített tűzszüneti javaslatát – számolt be a részletekről a The Kyiv Independent.

Oroszország pedig ismételten hangoztatta, hogy csak akkor egyezik bele tűzszünetbe, ha a háború gyökereit kezelik. A követelések között szerepel: négy ukrán megye elhagyása, melyeket Oroszország részben megszállt és jogtalanul annektál; írásos garancia arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé, ezzel blokkolva Ukrajna, Grúzia és Moldova csatlakozását; nyugati szankciók eltörlése, illetve az „orosz anyanyelvű ukránok védelme”

Fidan szerint Donald Trump amerikai elnök tűzszünet melletti határozott kiállása arra ösztönözte Ukrajnát és Európát, hogy rugalmasabb hozzáállást tanúsítsanak. „Oroszország azonban nem mutatott hasonló rugalmasságot, ami relatíve gyengébb pozícióba helyezte őket az USA és más békepárti szereplők szemében”