Az elnököt arról kérdezték, miért támogatja országa Ukrajnát kevésbé látványosan, mint Izraelt. „Segítem Ukrajnát. Nagyon is sokat segítek” – fogalmazott Trump Washingtonban.

A kijelentés azonban nem nyugtatta meg az ukrán vezetést, különösen azután, hogy a Pentagon bejelentette, egyes létfontosságú védelmi eszközök, köztük a Patriot légvédelmi rendszerek és a precíziós irányítású lőszerek szállítása ideiglenesen leáll. Kijev szerint ezek a fegyverek elengedhetetlenek lennének az egyre sűrűsödő orosz rakéta- és dróntámadások visszaveréséhez.

Az elmúlt hetekben több száz civil vesztette életét vagy sebesült meg Ukrajna különböző régióiban az orosz támadások következtében. A kijevi kormány már több ízben is aggodalmát fejezte ki, hogy az amerikai fegyverek késlekedése tovább fokozza a kiszolgáltatottságot.

Valamit biztosan kapni fog Ukrajna

Noha Trump nyilvánosan többször is kifejezte, hogy véget akar vetni a háborúnak és támogatja Ukrajna szuverenitását, elnökségének kezdete óta nem hagyott jóvá újabb szankciókat Oroszországgal szemben, és új katonai csomagokat sem jelentett be. Ehelyett közel-keleti katonai fellépésekre helyezte a hangsúlyt: június 21-én az USA légicsapásokat hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen, ami komoly kontrasztban áll az oroszokkal szembeni óvatos amerikai fellépéssel.

Trump a légierő elnöki különgépén, az Air Force One fedélzetén utalt arra, hogy telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, ami szerinte aggasztó képet festett az orosz elnök szándékairól. „Úgy tűnik, ő csak menne tovább, és ölne mindenkit” – írja a The Kyiv Independent.

Egy nappal később Trump Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt, amit utóbb „nagyon stratégiai jelentőségű” beszélgetésként jellemzett. Elmondása szerint a fő téma Ukrajna sürgető légvédelmi szükséglete volt. „Valamit mindenképp kapniuk kell, mert elég keményen kapják most az ívet” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „a Patriot rendszerek szállítása is lehetséges.”

Ennek ellenére konkrét intézkedés nem született, új fegyverszállításokat továbbra sem hagytak jóvá, és gazdasági nyomásgyakorlás sem történt Moszkvával szemben. Közben a háború diplomáciai frontján sem történt előrelépés. Az orosz és ukrán delegációk májusban és júniusban Isztambulban két alkalommal is találkoztak, de ezek az egyeztetések kizárólag fogolycserékről hoztak eredményt. A tűzszünet kérdésében nem történt elmozdulás.