Vulkáni aktivitást mutat a Vénusz
A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni a Naprendszerünk második legforróbb égitestén uralkodó geológiai folyamatokat – most végre egy lépéssel közelebb kerülhettek az igazsághoz.
A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni a Naprendszerünk második legforróbb égitestén uralkodó geológiai folyamatokat – most végre egy lépéssel közelebb kerülhettek az igazsághoz.
A NASA 1990-es évekbeli Magellan-missziói során, valamint az Európai Űrügynökség Venus Express orbiter segítségével rengeteg radarfelvételt készítettek a kutatók a forró égitest felszínéről, valamint a rajta található különleges képződményekről.
Az infravörös fényképek és videók alapján meg tudták különböztetni a Vénuszon lévő lávafolyamok és vulkánok korát, azt azonban még csak feltételezni sem merték, hogy akár manapság is aktívak lehetnek ezek a hatalmas tűzhányók.
Dr. Justin Filiberto, a houstoni Lunar Planetary Institute kutatója talált rá az első bizonyítékra, amely szerint a Vénuszon elterülő óriási vulkánok a mai napig aktívak. Az asztrofizikus és kollégái laboratóriumi körülmények között szimulálták le a bolygó felszínén és az atmoszférájában uralkodó körülményeket.
Nagy meglepetésükre rájöttek, hogy az olivin nevű ásvány, ami a Vénusz bazaltkőzeteinek 90 százalékában jelen van, az atmoszférában lévő anyagokra meglehetősen élénken reagál, és magnetittel, valamint hematittal, a vas két legfontosabb ásványával vonja be magát szinte napok alatt – számolt be róla a ZME Science tudományos magazin.
A tudósok azt is bebizonyították, hogy az infravöröshöz közeli fényeket a szóban forgó ásványok napok alatt elnyelik, ami arra utalhat, hogy a bolygón nagy mennyiségben található hematit mindössze néhány éves.
Mindezek alátámasztják az elsődleges hipotéziseket, miszerint a Naprendszerben nemcsak a Földön, hanem a Jupiter Io holdján, a Neptunusz Triton holdján és a Szaturnusz Enceladus holdján kívül a Vénuszon is működnek a tűzhányók. A kutatók azt remélik, hogy az indiai Shukrayaan–1 orbiter 2023-as, illetve az orosz Venera–D 2026-as missziója során még több adatot gyűjthetnek be, amelyekkel megerősíthetik az elméleteiket.
