Erről az ukrán RBC hírportál számolt be az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságára (HUR) hivatkozva. A közölt adatok június közepi állapotot tükröznek, és rávilágítanak arra, milyen mértékben növelte Moszkva a fegyverkészleteit az elmúlt hónapok során.

A HUR közlése alapján május és június folyamán Oroszország sorozatos rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre ukrán városok ellen – ezek közül az egyik legpusztítóbb június 17-én érte Kijevet. Az orosz hadsereg az elmúlt hetekben többször is megdöntötte saját rekordját a dróntámadások számát illetően.

A hírszerzési jelentés alapján Oroszország jelenleg az alábbi rakétatípusokkal rendelkezik:

Legfeljebb 500 Iszkander-M ballisztikus rakéta
Akár 150 hiperszonikus Kinzsal rakéta
Körülbelül 60 darab észak-koreai gyártmányú KN-23 ballisztikus rakéta
300 Iszkander-K típusú cirkálórakéta
260 darab Kh-101-es rakéta
280 darab Kh-22/Kh-32-es rakéta
Több mint 400 Kalibr típusú cirkálórakéta

Emellett a HUR szerint Oroszország havonta hozzávetőleg 195 új rakétát képes legyártani. A drónarzenál tekintetében az ukrán hírszerzés úgy véli, Moszkva jelenleg napi 170-190 darab drón gyártását tervezi. Június közepi állapot szerint Oroszországnak több mint 6000 darab Shahed típusú támadó drónja, valamint ugyanennyi Gerbera típusú, olcsó, imitációs drónja van, melya Shahedeket utánozza, hogy megtévessze az ukrán légvédelmet – írja a The Kyiv Independent.

A masszív fegyverkészletre reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újfent nyomatékosította a nyugati légvédelmi rendszerek sürgős szükségességét. „Ukrajnának azonnali légvédelmi erősítésre van szüksége, hogy megvédje lakosságát és kritikus infrastruktúráját az orosz éjjeli dróntámadásoktól.”

Zelenszkij bejelentette, Ukrajna fokozza az elfogó drónok gyártását, és saját rakétafejlesztési programját is előmozdítja. A bejelentés szerint a hazai fejlesztésű Sapsan ballisztikus rakéta immár sorozatgyártásban van. Az elnök célja, hogy a közelgő NATO-csúcstalálkozón további pénzügyi támogatást szerezzen az ukrán hadiipari gyártás bővítéséhez.

Moszkva mindeközben nemcsak a támadások intenzitását fokozza, hanem a politikai retorikát is. Vlagyimir Putyin orosz elnök június 20-án kijelentette, bizonyos értelemben egész Ukrajna hozzájuk tartozik. A nyilatkozat az ukrán vezetés szerint nyílt bizonyítéka annak, hogy a Kreml célja nem csupán a jelenleg megszállt területek megtartása, hanem az egész ország annektálása. Ebben a pillanatban az orosz haderő öt ukrán régiót tart megszállás alatt: Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon megyéket, valamint a Krími Autonóm Köztársaságot.