Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója és jelenlegi különmegbízottja az ABC News-nak adott interjújában az ukrajnai háború egyik kulcsfontosságú kérdéséről beszélt, mégpedig a NATO keleti bővítéséről, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő indokként nevezett meg az Ukrajna elleni agresszió részeként.

Putyin egyik kiszivárgott feltétele a háború befejezésére egy írásos garancia lenne arra vonatkozóan, hogy a NATO nem vesz fel több kelet-európai tagállamot, különösen Ukrajnát, Grúziát (Georgia) és Moldovát. Ez a követelés gyakorlatilag Ukrajna NATO-tagságának kizárását jelentené, amihez érthető módon erősen ragaszkodhatnak az oroszok.

Moszkva hosszú évek óta hangoztatja, Ukrajna NATO-tervei biztonsági fenyegetést jelentenek számukra. Ugyan Oroszország 2014-ben, a Krím annektálásával és a donbászi háború kirobbantásával már megkezdte a fegyveres fellépést, akkoriban Ukrajnának nem volt reális esélye a NATO-csatlakozásra. Igaz, egyes szakértői vélemények szerint jelenleg is hasonló a helyzet Oroszország közelsége miatt.

Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden

Amikor az interjúban rákérdeztek, Trump hajlandó lenne-e leállítani a NATO bővítését, Kellogg a következőképpen válaszolt: „Ez egy jogos aggodalom.” A The Kyiv Independent kiemelte, a különmegbízott hozzátette, hogy Ukrajna NATO-tagsága „nincs napirenden”, és ebben a tekintetben Washington nincs egyedül, mert több NATO-tagállam is hasonló fenntartásokat fogalmazott meg Ukrajna felvételével kapcsolatban.

„És ez az egyik kérdés, amit Oroszország mindig felhoz… Beszélnek Grúziáról, beszélnek Moldováról, és Ukrajnáról is. Erre mi azt mondjuk: ‘Rendben, nézzük meg ezt átfogóan.’” – fogalmazott Kellogg. Szerinte a NATO bővítéséről szóló döntés végső soron az USA elnökének kezében van. Egy ilyen kérdés rendezése pedig várhatóan háromoldalú tárgyalásokat igényelne Trump, Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, ami továbbra sem jött létre, és az orosz vezető legutóbb jelezte, nincs olyan terve, hogy az amerikai kollégájával beszéljen.

Donald Trump az elmúlt években több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései „provokálták” Oroszországot. Ez az álláspont pedig megegyezik Moszkva hivatalos narratívájával, amit rendre hangsúlyoznak. Ezzel szemben Ukrajna világossá tette, nem hajlandó feladni törekvéseit az euroatlanti integrációra. Andrij Szybiha, Ukrajna külügyminiszter-helyettese márciusban azt mondta, „elfogadhatatlan bármilyen korlátozás az ország szuverén döntéseiben, beleértve a NATO-hoz vagy az EU-hoz való csatlakozás jogát is”.

Ukrajna hivatalosan 2022 szeptemberében, hónapokkal a teljes körű orosz invázió kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Azóta a 32 tagállam nem tudott konszenzusra jutni a kérdésben, és még csak hivatalos meghívás nem érkezett Kijev felé.