Felfedezték a világegyetem legidősebb spirálgalaxisát
Még rengeteg az ősrobbanással kapcsolatos kérdés, az új felfedezés révén azonban egy lépéssel közelebb kerülhetnek a csillagászok ahhoz, hogy megértsék, valójában mi is állhat az univerzum folyamatos tágulása mögött.
Illusztráció/Unsplash
A Chilében található ALMA űrteleszkóp legutóbbi megfigyelései nyomán egy elmosódott, ám jól kivehető galaxis képére bukkantak, ami nagyjából 1,4 milliárd évvel a Nagy Bumm után keletkezett – olvasható Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.
Habár már több száz ősrégi galaxist azonosítottak a világűr távoli szegletében, a mostani egészen különlegesnek számít, hiszen az első idős csillaghalmazt fedezték fel, ami spirál alakot öltött – pontosan úgy, mint ahogyan a mi Tejútrendszerünk.
Takafumi Cukui, a SOKENDAI egyetem PhD hallgatója, egyben a kutatás főszerzője elmondta, eddig csupán feltételezték, hogy az univerzum korai szakaszában is létrejöhettek spirálgalaxisok, most viszont ezt kézzel fogható bizonyítékokkal is alá tudták támasztani.
A modern világűrben a spirális galaxisok a csillaghalmazok 70 százalékát teszik ki, így az egyik leggyakoribb kozmikus csoportosulásnak számítanak, az univerzum korábbi időszakában azonban ez korántsem volt így.
Tsukui és kollégája, Szatoru Igucsi, a Japán Nemzeti Asztronómiai Obszervatórium professzora úgy gondolják, hogy a BRI 1335-0417 névre keresztelt galaxis több mint 12,4 milliárd éves lehet, és főként porfelhőből állhat, melynek mélyén csillagpor rejtőzhet, ezért nehéz közvetlenül megfigyelni, mivel természetes fényen keresztül szinte megvizsgálhatatlan.
A spirális struktúra kiterjedését 15 ezer fényévben határozták meg, amivel méret szempontjából nagyjából a Tejútrendszer egyharmadával egyenlő. Mivel a BRI 1335-0417 rendkívül távol helyezkedik el, ezért további elemzésekkel kell megnézniük, pontosan milyen folyamatok játszódhatnak le a közelében, így fény derülhet arra is, milyen anyagokból tevődik össze.
