Űrszondát bocsátott fel az ESA a bolygóvédelmi program keretében
Az Európai Űrügynökség azon dolgozik, hogy ha egy nagyobb kockázatot jelentő aszteroida tart a bolygónk felé, azt képes legyen az emberiség eltéríteni.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a bolygóvédelmi program keretében hétfőn felbocsátotta a Hera űrszondát, amelynek célja, hogy egy korábbi kísérleti aszteroidaeltérítési teszt sikerességét, körülményeit elemezze. A beszámoló szerint a Herát egy SpaceX Falcon 9 rakéta fedélzetén küldték fel, s több mint egy évig fog repülni, hogy elérje a Dimorphos aszteroidát. Ez az aszteroida a NASA 2022-es DART missziójának célpontja volt, amelybe több mint 20 000 kilométer/órás sebességgel csapódott bele egy ezzel a céllal felbocsátott műhold.
A NASA űrszondája a nagyjából 160 méter átmérőjű Dimorphosba csapódott, amely egy nagyobb aszteroida – a 780 méteres Didymos – körül kering. Miután 2026 végén megérkezik, a Héra a mélyűrben a becsapódás helyszínén vizsgálatot fog végezni, hogy pontosan megállapítsa, mi történt a DART becsapódása után – részletezik. A Héra a saját mikroműholdjai segítségével közelíti majd meg az aszteroidát, valamint egy sor fedélzeti érzékelőt fog használni, hogy a központi aszteroida szerkezetén keletkezett repedésektől kezdve a körülötte lebegő por összetételének felméréséig mindent elemezzen.
„Ez nem egy elvont kockázat, amellyel szembenézünk, ez a valóság” – jelentette ki Rolf Densing, az ESA munkatársa, aki az űrügynökség műveleteit irányítja, és a dél-németországi Darmstadt központjából figyelte a kilövést. Hozzáfűzte: „a Földünket objektumokkal bombázzák”. A Portfolio a Politico-ra hivatkozva azt írja, az ESA aszteroida-adatbázisában 36 ezer 100 méternél nagyobb átmérőjű objektum szerepel, és 1668 olyan objektum van a megfigyelési listán, amelynek esélye nem nulla a Földbe csapódásra.
A tudósok már tudják, hogy a NASA DART szondája a vártnál sokkal hatékonyabb volt, amikor a Dimorphosba csapódott. Az aszteroida közelebb került a Didymoshoz, és a NASA szerint a keringési ideje több mint 32 perccel lerövidült. Annak kiderítése, hogy ez miért történt, kritikus fontosságú ahhoz, hogy egy nap valóban hatékony eszköz kerüljön az emberiség kezébe egy „fajpusztító” meteor eltérítésére – emelik ki. Amikor a Hera 2026 végén megérkezik az aszteroidához, a fedélzeti műszerei képesek lesznek megállapítani, hogy az aszteroida mennyire sérült.
Egyúttal feltérképezi majd a szerkezetét, és képes lesz következtetni arra, hogy a DART becsapódása miatt fennállt-e a veszélye annak, hogy darabokra reped – ami potenciálisan veszélyes kimenetelű lehet – teszik hozzá. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy új exobolygóra bukkantak a csillagászok, nagyon közel van a Naprendszerhez. A Barnard-csillag körül találták meg azt az újabb exobolygót, aminek csupán 3,15 földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a központi csillagát. Míg ebben a cikkben arról is beszámoltunk, hogy saját időzónát kap a Hold, a NASA pedig már dolgozik a Földtől független rendszer kialakításán.