A sötét anyag olyan feltételezett anyagforma, amelyet mai műszereinkkel közvetlenül nem tudunk megfigyelni, gravitációs hatásai viszont érzékelhetőek. A szakértők úgy vélik, ezen anyag uralja az univerzumot. A sötét anyag nélküli galaxisok felfedezése igen meglepő, az elmúlt évtizedben azonban több potenciális rendszert is találtak. Ezek az ultradiffúz galaxisok méretükben a Tejútrendszerhez hasonlóak, de igen kevés csillagot tartalmaznak. A rejtélyes csoport legújabb tagja a tőlünk mintegy 65 millió fényévre fekvő FCC 224 – áll a beszámolóban.

Ezt a törpegalaxist 2024-ben észlelték először, a rendszer egy tucatnyi fényes, szorosan összekapcsolt csillaghalmazzal bír, ami méretéhez képest szokatlanul gazdag populáció. A 24.hu a Live Science-re hivatkozva azt írja, az FCC 224 kozmikus környezetét tekintve is eltér a többi, sötét anyagban szegény galaxistól. A kutatók úgy vélik, nem elszigetelt példáról, hanem a törpe galaxisok egy korábban ismeretlen, viszonylag gyakori osztályáról lehet szó – emelik ki. A téma kapcsán Maria Buzzo, az ausztráliai Swinburne University of Technology doktorandusza és a csapat tagja is megszólalt.

Mint mondta: „A jelenlegi kozmológiai paradigma keretein belül egyetlen galaxisképződési modell sem tudja megmagyarázni, hogyan jöhetett létre ez a galaxis”. A cikkben kifejtik: a szakemberek a hawaii W. M. Keck Obszervatórium adatait elemezve követték nyomon az FCC 224-ben a csillaghalmazok mozgását, a lassú sebesség a sötét anyag gravitációs hatásának hiányát jelezte. A kutatók szerint nincs olyan forgatókönyv, amely teljes mértékben magyarázatot adna a galaxis tulajdonságaira.

Egy másik csapat Yimeng Tang, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetemen munkatársának vezetésével az FCC 224 vonásait vetette össze más, sötét anyag nélküli galaxisokéval. A szakértők úgy vélik, hogy a rendszer az NGC 1052 nevű csoport törpegalaxisaihoz hasonlóan gázban gazdag rendszerek nagy sebességű ütközésével keletkezett. Ilyen esetben a gáz elválhat a sötét anyagtól – jegyezték meg. A tanulmányok ezen a linken keresztül, illetve itt érhetők el.

Korábban azt is megírtuk: új bizonyítékokat találtak a tudósok arra vonatkozóan, hogy élet lehet egy korábban felfedezett exobolygón. A K2-18b nevű égitest légkörét tanulmányozó cambridge-i csapat olyan molekulák jeleit észlelte, amelyeket a Földön csak egyszerű organizmusok termelnek. Ez volt egyébként a második alkalom, hogy a James Webb űrteleszkóp az életre utaló anyagokat detektált a bolygó légkörében, ám a mostani felfedezés jóval ígéretesebb a korábbinál.