Ukrajna: vezethet békéhez a semlegesség?

Ukrajna évek óta arra törekszik, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, ezért jelentősen megerősítette a hadseregét, amely némileg jól jött az oroszok ellen, még akkor is, ha az oroszok egyértelmű előnyben vannak, ráadásul többen úgy vélik, nem vetették be minden erejüket. 

Oroszország visszautasítja a nyugati vádakat, hogy befolyásolni akarja Ukrajnát, és azt állítja, hogy mindössze azt szeretnék elérni, hogy egy semleges ütközőállam legyen. A NATO-hoz való csatlakozás 2019 óta az ukrán alkotmányban is szerepel, annak ellenére, hogy már dokumentumok bizonyítják, mit Oroszország régóta hangoztat: a 90-es évek elején megígérték a Szovjetuniónak, hogy a NATO nem terjeszkedik keletre.  Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

A három hete tartó háború után úgy tűnik, Ukrajna már nem ragaszkodik annyira a NATO-tagsághoz, és nem zárta ki az ország esetleges semlegességéről szóló megegyezést az Oroszországgal folytatott tárgyalások során.

A semlegesség a nemzetközi jogban egy állam egyoldalú nyilatkozattal vagy kényszerrel kiváltott kötelezettségét jelenti arra, hogy ne avatkozzon be harmadik államok katonai konfliktusaiba. A semlegességre létezik példa, például Svájc, Írország, Svédország, Finnország és Ausztria, ez utóbbi négy állam posztsemleges államnak számít, mivel az Európai Unió részei, viszont különleges esetben még ők is hajlandók lépéseket tenni. 

Bár az EU közös kül-, biztonság- és védelempolitikával rendelkezik, az általános patthelyzet elkerülése érdekében rendelkezésre állnak az opt-out záradékok. Fotios Moustakis, a Plymouthi Egyetem stratégiai tanulmányok docense szerint Oroszország ragaszkodása ahhoz, hogy nem akarja befolyásolni Ukrajnát, aligha hihető.

„Az igazság az, hogy 2008 óta és a bukaresti NATO-csúcstalálkozó nyilatkozatát követően Oroszország világossá tette a Nyugat számára, hogy Ukrajna nem kerülhet ki az orosz pálya és befolyás alól“ – mondta az Al Jazeerának.

„Oroszország nyíltan és következetesen kijelentette, hogy a 2008. áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozói nyilatkozat, amely megerősítette, hogy Grúzia és Ukrajna NATO-taggá válik, kolosszális stratégiai hiba volt, és közvetlen fenyegetést jelentett Oroszország alapvető stratégiai érdekeire“ – tette hozzá. 

Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai invázió azonban „nem egy szovjet birodalom 2.0 újjáépítéséről szól“, hanem „az orosz stratégiai érdekek szempontjából létfontosságúnak tekintett terület biztosításáról van szó. Ha a Nyugat nem veszi figyelembe az orosz érdekeket, Putyin tönkreteszi Ukrajnát“. 

„Oroszországnak nincs meg a vágya vagy kapacitása arra, hogy teljesen elfoglalja az országot. A semlegesség a csodaszer a jelenlegi válság megoldására, és Finnország az a modell, amely ésszerű utat biztosít“ – mondta Moustakis, azonban továbbra is kérdéses, hogy mit jelentene a semlegesség Ukrajna számára. Ezt Katharine AM Wright, a Newcastle-i Egyetem nemzetközi politika vezető oktatója próbálja megfejteni. 

„Ahhoz, hogy az [Ukrajna elnöke, Volodimir] Zelenszkij által támasztott feltételek reálisak legyenek, szükségük lesz az ukránok beleegyezésére, akik hosszú ideje egy egyre agresszívebb szomszéd árnyékában élnek, és most látták, hogy a legrosszabb félelmeik valóra válnak“ – mondta.

„Egy semleges Ukrajna többé nem lenne NATO-partner, bár más semleges államok, nevezetesen Finnország és Svédország NATO-partnerek. Egy ilyen út a NATO-tagsághoz, bármennyire is valószínűtlen, hogy teljesüljön, vörös vonalat jelentene Putyin számára, aki másként tekint Ukrajnára“ – fejtette ki. 

„Putyin számára Ukrajna egy elképzelt »orosz világ« vagy közösség része, amely az orosz nyelv, kultúra és a »közös dicsőséges múlt« jelzőire épül, oly módon, ahogy Finnország és Svédország nem az, és ez volt az Ukrajna lerohanására vonatkozó döntés egyik mozgatórugója“ – mondta Wright.

„Egy semleges Ukrajnának a NATO-n kívüli biztonsági kapcsolatokat kellene keresnie, hogy megakadályozza egy invázió megismétlődését, mivel Oroszország az agresszor, ennek tőlük kellene származnia, de Ukrajna valószínűleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának más tagjaitól [Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok] várna segítséget ennek fenntartásában“ – jegyezte meg Wright.

„Ez hosszú utat jelentene a megoldás felé. Putyin ideális világában talán egy Oroszországgal egyetlen átfogó államformában egyesült Ukrajnáról álmodott, de az elmúlt hetek eseményei megmutatták, hogy ez igen valószínűtlen kimenetel“ – mondta Graham Gill, a Sydney-i Egyetem emeritus professzora. Hozzátette, hogy „bár az ország egyes részein még mindig jelentős oroszbarát érzelmek vannak, az invázió sok ukránnak elmérgesítette az oroszokról alkotott véleményét”.

Több szakértő is kiemelte, hogy a semlegesség lenne a megoldás, és nem csak Oroszország szempontjából, hanem Európa biztonsága érdekében, és a kétpólusú világ fenntartása érdekében.