Úgy tűnik, hogy galaxisunk életre alkalmas planétái sokkal idősebbek lehetnek, mint azt korábban gondolták.

A 13,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Tejútrendszer régebben formálódott sziklás bolygóin jóval nagyobb eséllyel alakulhatott ki az élet – számoltak be róla a legutóbbi Goldschmidt geokémiai konferencián.

Mindez azért lehetséges, mert a korábban képződött planétákon általában létrejött a mágneses mező, a tektonikai rendszer és egyéb más funkció, melyek egyaránt hozzájárulhatnak a szerves anyagok fenntartásához.

O’Neill és kutatócsapata az exobolygókat vizsgálva rájöttek, hogy a geológiai struktúrák kulcsfontosságú tényezői lehetnek a potenciális élhetőségben. Ahhoz, hogy jobban megérthessék a folyamatokat, számítógépes modelleket alkottak meg, amelyen figyelemmel követhetik e planéták genezisét.

A tudósok felfedezték, hogy ha a galaxis, amelyben az adott bolygó kialakult, relatíve fiatalnak mondható, akkor a planétának egészen biztosan aktív lemeztektonikája lesz. Ez a rendszer biztosítja a bolygókat arról, hogy a felszín kellő módon lehülhessen, ezáltal melegágyként funkcionáljon az élet létrejöttéhez.

A kémiai szintén komoly hatással van az exobolygókra. A galaxisok életének későbbi szakaszaiban a nehezebb elemek általában szupernóva-robbanások következtében formálódnak, míg a könnyebb elemek – úgymint a hélium vagy a hidrogén – a térben lebegnek, végül pedig csillagokká állnak össze.