Újabb érdekességre derült fény a Tejútrendszer exobolygói kapcsán
Úgy tűnik, hogy galaxisunk életre alkalmas planétái sokkal idősebbek lehetnek, mint azt korábban gondolták.
Úgy tűnik, hogy galaxisunk életre alkalmas planétái sokkal idősebbek lehetnek, mint azt korábban gondolták.
A 13,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Tejútrendszer régebben formálódott sziklás bolygóin jóval nagyobb eséllyel alakulhatott ki az élet – számoltak be róla a legutóbbi Goldschmidt geokémiai konferencián.
Mindez azért lehetséges, mert a korábban képződött planétákon általában létrejött a mágneses mező, a tektonikai rendszer és egyéb más funkció, melyek egyaránt hozzájárulhatnak a szerves anyagok fenntartásához.
„A lemeztektonika fontos lakhatóság szempontjából, a galaxis korábbi életciklusa során kialakult bolygók így optimális körülményekkel szolgálhatnak az élet állandó jelenlétéhez.”
magyarázta Craig O’Neill, a Sydney-i Macquarie Egyetem csillagásza.
O’Neill és kutatócsapata az exobolygókat vizsgálva rájöttek, hogy a geológiai struktúrák kulcsfontosságú tényezői lehetnek a potenciális élhetőségben. Ahhoz, hogy jobban megérthessék a folyamatokat, számítógépes modelleket alkottak meg, amelyen figyelemmel követhetik e planéták genezisét.
A tudósok felfedezték, hogy ha a galaxis, amelyben az adott bolygó kialakult, relatíve fiatalnak mondható, akkor a planétának egészen biztosan aktív lemeztektonikája lesz. Ez a rendszer biztosítja a bolygókat arról, hogy a felszín kellő módon lehülhessen, ezáltal melegágyként funkcionáljon az élet létrejöttéhez.
A kémiai szintén komoly hatással van az exobolygókra. A galaxisok életének későbbi szakaszaiban a nehezebb elemek általában szupernóva-robbanások következtében formálódnak, míg a könnyebb elemek – úgymint a hélium vagy a hidrogén – a térben lebegnek, végül pedig csillagokká állnak össze.
