Történelmi pillanat, az első demokratikus átmenetére készül egy ország
Nagyon fontos pillanathoz érkezett a történelme során Niger, amelyet az elmúlt évtizedek során katonai junták és belső konfliktusok szedtek darabokra. Mahamadou Issoufou, az ország eddigi elnöke ugyanis bejelentette, békésen át fogja adni a hatalmat a választásokat követően.
Február 21-én fogják tartani a választások második fordulóját Nigerben, ugyanis a december 27-i első forduló során senkinek nem sikerült megszerezni a többséget. A választás pedig történelmi jelentősége a nyugat-afrikai ország számára, ugyanis két darab ötéves ciklust követően Mahamadou Issoufou elnök kész átadni demokratikusan a hatalmat az alkotmánynak megfelelően.
Niger számára ez azért jelentős, mert még a függetlenségük óta nem történt olyan, hogy egy újonnan megválasztott demokratikus vezetőnek békésen adják át a hatalmat – fejtette ki a Deutsche Welle. A Száhel-övezetbeli országban eleve csak körülbelül egy évtizede működik többpárti demokrácia, így még friss jelenségnek nevezhető a demokratikus átmenet.
Niger még 1960-ban nyerte el a függetlenségét Franciaországtól, a történelmük azonban évtizedeken keresztül véres és konfliktusos volt. Katonai puccsok sorozata követte egymást, esetenként meglehetősen gyakran, és a szegénységben élő ország még sosem láthatta a saját szemével a demokratikus átmenet szépségét.
Erre készül az előttünk álló időkben a száheli ország, amelynek egyik formája a vasárnapi választások lesznek. Ebből fog eldőlni, hogy az elmúlt évtized során mekkora demokratikus érettséget sikerült megszereznie az országnak. Amadou Bouabacar Hassane politikai elemző és alkotmányjogász is egyetértett ezzel:
„Február 21. egy olyan lehetőség a nigeriek számára, ugyanis végre láthatják, milyen a leköszönő elnök és a hivatalba lévő elnök közötti demokratikus átmenet. Létfontosságú, hogy konszolidálni tudják ezt a mérföldkövet azáltal, hogy megteremtik a politikai és intézményi stabilitás alapjait”
A választásnak kettő résztvevője maradt a második fordulóra: a kormánypárt (Demokrácia és Szocializmus Nigeri Pártja) jelöltje, Mohamed Bazoum és a korábbi elnök, Mahamane Ousmane (Demokratikus és Szociális Konvenció Párt).
Ousmane volt a legelső demokratikusan megválasztott elnöke Nigernek, aki 1993 és 1996 között volt hivatalban, ám őt egy katonai puccsal eltávolították. Amióta megtörtént a puccs, azóta minden egyes, demokratikusan megrendezett választáson elindult, mindannyiszor sikertelenül. Ousmane mintegy 30 ellenzéki jelölt közül került ki a végső fordulóban, és valamennyi ex-jelölt a korábbi elnök mellé állt.
Bazoum pedig a kormány korábbi belügyminisztere és külügyminisztere is volt, és a választások első fordulója során sikerült meglehetősen magabiztos előnyt kovácsolnia magának, ugyanis a szavazatok 39.33 százalékát szerezte meg, szemben Ousmane 16.88 százalékával.
Egyiküknek sem lesz egyszerű dolga
Amennyiben sikerül lebonyolítani a békés átmenetet, Niger nagyon fontos példát mutat saját magának és egész Afrikának is, amit el kell ismerni. Ez azonban nem változtat a helyzeten, hogy az új elnöknek rendkívül fojtogató kihívásokkal kell majd szembenéznie, többek között a mélyszegénységgel és a közbiztonság problémájával.
Mint a Deutsche Welle is megjegyzi, számos választó úgy gondolja, ezek akkora problémák, hogy akármelyik elnök is keveredjen ki győztesként, nem fog valós változás történni. Aboucar Namera, egy helyi kereskedő foglalta össze számos nigeri álláspontját:
„Akárki is kerüljön hatalomra, számunkra ugyanolyan marad. Az a lényeg, hogy a következő elnök gondoljon a szegényekre”
A Világbank statisztikái pedig alátámasztják a nigeriek aggodalmát, ugyanis a lakosság 41 százaléka extrém szegénységben él. Ezzel szorosan összefüggő téma, a gyermekjólét is fontos a választók számára, sokan abban reménykednek, ez lesz a következő elnök prioritása:
„A 0-5 éves kor közötti gyermekek ellátórendszere egyenesen borzalmas. Nagyon reménykedem benne, hogy a következő elnök javítani fog a gyermekeink életén”
mondta egy helyi tanár.
Az ENSZ statisztikái sajnálatos módon ezt is alátámasztják, ugyanis a gyermekhalálozás aggasztóan magasnak tekinthető, 1000 gyermek közül ugyanis 80 veszti életét átlagosan Nigerben. Ezen felül többen abban is egyetértenek, hogy az oktatási rendszeren is javítani kell, mely szintén fontos lenne a gyermekek szempontjából.
Issofou elnök alatt sikerült előrelépéseket tenni a szegénység felszámolása terén, sikerült az ország GDP-jét a 2011-es 8.7 milliárd dollárról 12.9 milliárd dollárra bővíteni 2019-re. Ezt főként a mezőgazdaságba irányított jelentős befektetésekkel sikerült elérni, amely Niger gazdaságának 40 százalékát reprezentálja.
A közbiztonsági probléma azonban legalább annyira égető, mint a szegénység, és esetenként okozati összefüggésben is állnak egymással. Az elmúlt évek során ugyanis a Maliból kiinduló iszlamista erőszak átterjedt Nigerre is, amely számos terrorcselekményben öntött formát, melynek elkövetői főként az Al-Kaida és az Iszlám Állam afrikai sejtjei voltak.
Az elmúlt évtized során több tízezer ember vesztette életét az iszlamista erőszak miatt, és több millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, és nem mellesleg súlyos etnikai ellentéteket is felszítottak. Az új elnöknek tehát nem lesz egyszerű dolga, de egy biztosnak nevezhető, hogy történelmi pillanat előtt áll az ország.
