Körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt egy üstökös maradványai csapódtak be Észak-Amerikába, a Közel-Keletre és Grönlandra, és minden jel arra utal, hogy elősegíthették az értelmes civilizáció létrejöttét.
Két hatalmas, gázokból és kozmikus sugarakból álló örvénylő pacára lettek figyelmesek az asztronómusok, amelyek galaxisunk centrumában találhatóak.
A csillagászok egy olyan űrsziklát azonosítottak, ami kritikus távolságban suhant el bolygónk mellett. Megdöbbentő módon csupán azután találtak rá az égitestre, hogy már elhagyta a Földet.
A SpaceX rakéták Földre való visszatérései már szinte napi rutinnak számítanak az űrhajózás technológiájában, holott pár éve hasonlóról még álmodni sem mertek a szakemberek.
Több mint 100 ezer önkéntes asztronómus 95 különleges égitestet fedezett fel, amelyek a Napunkhoz meglehetősen közel tartózkodnak.
Kutatók igazán érdekes égitest nyomaira bukkantak, ami olyan sebesen mozog, hogy még a körülötte lévő téridőt is eltorzítja.
A Naprendszer szélén elhelyezkedő két gázóriás belsejének komputeres szimulációja során közeli bepillantást nyerhettek a csillagászok a bolygók furcsa magjába.
Azt már tudjuk, hogy nagy valószínűséggel az ősrobbanással kezdődött a világegyetem történelme, azonban a vége sokkal kisebb katarzissal járhat, hiszen úgy tűnik, több billió év alatt csupán lassú halványulásnak indulhat.
Lehetséges, hogy az asztronómusoknak meg kell változtatniuk a galaxisok keletkezéséről szóló elméleteiket a legutóbb készült felvételek okán, amelyeken egy olyan csillaghalmaz látható, ami a világegyetem fiatalkorában képződhetett.
A furcsa, izzó pacák a Föld északi sarkköre közelében észlelhető aurora borealishoz hasonlítanak.
A csillagászok sokáig úgy gondolták, hogy a Ceres egy sivár kőzetbolygóként kering a Naprendszerben, azonban nemrég kiderült, hogy akár nagy mennyiségű víztartalékai lehetnek.